A diákok 20 órától, a bevált gyakorlat szerint, SMS-ben közvetlen értesítést kaptak, ezzel párhuzamosan a felvi.hu oldalon is tájékozódhatnak a ponthatárokról.

Idén a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Oktatási Hivatal (OH) és a HÖOK Közhasznú Nonprofit Kft. a fővárosban a Városligetben szervezte meg a Pont ott partit, ahol a felvételizők a ponthatárok mellett a felsőoktatási lehetőségeket bemutató programokon is részt vehetnek.

A ponthatárok kihirdetését a felvételizők idén sem csak a budapesti helyszínen kísérhetik figyelemmel. több vidéki városban – Debrecenben, Egerben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Salgótarjánban és Szegeden – is tartanak ponthatárváró rendezvényt.

Budapesten a városligeti ponthatárváró, fesztiválhangulatú rendezvényen több ezren vettek részt. Az este 8 órára várt kihirdetés előtt egy órával még hosszú sorokban várakoztak a fiatalok a bejutásra. Este 8 óra előtt fél perccel a tömeg visszaszámlálva várta a ponthatárok kihirdetését. Jellemzően az érkező SMS-ek után sokan sikítozva, ugrálva, volt, aki pezsgőt bontva ünnepelt.

MTI/Kovács Anikó

A ponthatárok kihirdetése előtt György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és vállalkozásfejlesztésért felelős államtitkára a fiatalokhoz szólva azt mondta: életük egyik legszebb időszaka vár rájuk.

Felhívta a figyelmüket arra is, hogy diplomával másfélszer, kétszer annyit kereshetnek majd, mint középfokú végzettséggel.

Az államtitkár úgy fogalmazott: „jó ma Magyarországon egyetemistának lenni”. Ugyanis – mint mondta – a magyarországi egyetemeken tanulók kétharmada a világ top öt százalékába tartozó intézmény hallgatója.

György László azt mondta: azon dolgoznak, hogy 2030-ra Magyarország Kelet-Közép-Európa tudásközpontja legyen.

Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese azt hangsúlyozta: ezt a napot nemcsak az a csaknem 100 ezer diák várta, aki jelentkezett a felsőoktatásba, hanem az ország nagy része, és a felsőoktatási és ágazatvezető intézmények, köztük az OH is.

A felvett fiataloktól azt kérte, hogy a következő 2-5 évben járjanak be az egyetemre, ne hagyják ki az előadásokat, és mindeközben kössenek életre szóló barátságokat.

A felsőoktatási képzésekre jelentkezők a felvi.hu oldalon is ellenőrizhetik, hogy sikerült-e felvételt nyerniük.

Az ELTE rekordszámú jelentkezőt vett fel

Rekordszámú jelentkezőt, 11 355 hallgatót vett fel képzéseire az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az idei felvételi eljárás során, „népszerűsége töretlen”

Közleményükben ismertették, hogy alapszakra 7248, mesterszakra 2666, osztatlan szakra 1251, felsőoktatási szakképzésre 190 hallgató került be. Közülük 9272 jelentkező nappali, 1943 levelező, 140 pedig esti munkarendben kezdi meg tanulmányait. Az egyetem elsőéveseinek mintegy 90 százaléka, 10 021 hallgató állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhat.

A legtöbb hallgatót (2174) a bölcsészettudományi karra vették fel, ezt a gazdálkodástudományi kar (2100), majd a pedagógiai és pszichológiai kar (1467) követi.

A legnagyobb létszámemelkedést a gazdaságtudományi kar érte el: 300-zal több hallgató került be, mint tavaly – írták, jelezve, hogy 2361 felvett hallgatóval ez lett a második legnépszerűbb képzési terület, a bölcsészettudomány (3079) után és a pedagógusképzés (1850) előtt.

Hozzátették, a gazdaságtudományi kar úgy vett fel a tavalyinál 42 százalékkal több alapszakos hallgatót, 1313-at, hogy a pontátlag is jelentősen nőtt, az idén már 442 feletti.

MTI/Kovács Anikó

BME: kiemelkedően magasak az átlagpontszámok

Kiemelkedően magas átlagpontszámok és magas felvételi létszámok jellemezték a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) az idei felvételit – közölte a felsőoktatási intézmény csütörtök este az MTI-vel. A Műegyetemen mintegy 4800 új hallgató kezdheti meg tanulmányait idén szeptemberben.

A közleményben azt írták, az elmúlt években követett stratégiát folytatva idén is magas felvételi pontszámokat állapított meg a BME: az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma 425 pont.

A tanulmányaikat idén szeptemberben megkezdő elsőévesek száma (4776) az előző évhez képest 1 százalékkal nőtt, az alapképzési és osztatlan szakokon a növekedés több mint 4 százalék.

A BME kiválóságának jó indikátora, hogy az intézmény alapképzéseire felvételt nyert jelentkezők létszáma és átlagpontszáma is magas maradt, sőt a tavalyihoz képest mindkettő nőtt: az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám kiemelkedően magas, 425 pont és az önköltséges formában felvettekkel együtt is meghaladja a 422 pontot” – fogalmaztak.

Tájékoztattak arról is, hogy mesterképzésben mintegy 900 hallgató kezdheti meg ősszel a tanulmányait, illetve további több mint ezer jelentkező nyert felvételt idén januárban a Műegyetem mesterszakjainak valamelyikére.

Kiemelték, jelentős volt az érdeklődés a BME első alkalommal meghirdetett szakjai, az angol nyelvű építményinformatika mérnöki és az űrmérnök mesterszak iránt, mindkét szakon a tervek szerint kezdődik meg az oktatás szeptemberben.

A BME felhívta a jelentkezők figyelmét arra, hogy a mostani pótfelvételi eljárásban alapképzési szakjainak nagy részén állami ösztöndíjas helyeket is meghirdet.

Corvinus: kevesebb felvett diák, magasabb átlagpontszámok

Tíz százalékkal kevesebb diákot vettek fel idén a Budapesti Corvinus Egyetemre, mint tavaly, magasabb átlagpontszámmal – közölte a felsőoktatási intézmény csütörtök este az MTI-vel.

A közlemény szerint az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapszakra 478 ponttal, a magyar nyelvű nemzetközi tanulmányok alapszakra 477 ponttal, az angol nyelvűre 474 ponttal lehetett bekerülni. Az egyetem nemzetköziesítésének köszönhetően a 2022/23-as tanévtől az alapszakok több mint fele, a mesterszakok nyolcvan százaléka csak angolul vagy angolul is elvégezhető – írták.

Az intézmény értékelése szerint a „Corvinusra jelentkező diákok magas felvételi pontszámai idén is visszaigazolják az egyetem három évvel ezelőtti modellváltásának eredményességét”.

Közölték, a következő tanévre a központi felvételi eljárásban 2059 hallgatót vettek fel. Alapképzésen 1530, mesterképzésen 452, osztatlan képzésen pedig 77 hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. Ezen kívül nemzetközi felvételi útján alapszakon 268, mesterszakon 329 külföldi diákot vett fel a Corvinus, a jelentkezők 75 országból érkeztek, a felvett diákok több mint 20 százaléka külföldről érkezik.

Az idén nappali alapszakra felvett hallgatók csaknem 70 százaléka, a nappali mesterképzésre felvetteknek pedig a 90 százaléka tanulhat térítésmentesen, az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus-ösztöndíjprogram keretében. A legjobb hallgatóknak akár havi 70 ezer forint tanulmányi ösztöndíjat is biztosít az alapítvány, ez több mint a kétszerese az állami ösztöndíjnak – ismertette az egyetem.

Stratégiai célnak nevezték, hogy az intézmény 2030-ra a közép-kelet-európai régió legjobb egyetemévé váljon a gazdaság- és társadalomtudományok területén, ezt „az elitképzéssel és a nemzetköziesítéssel” kívánják elérni.

MTI/Kovács Anikó

A minőségi oktatás érdekében az egyetem fokozatosan csökkenti az egy oktatóra jutó hallgatók arányát, így az idei évben 10 százalékkal kevesebb diákot vett fel, mint tavaly, magasabb átlagpontszámmal” – olvasható a tájékoztatásban.

Kiemelték, a legtöbb alapszakon tovább nőtt a ponthatár a tavalyihoz képest.

A gazdálkodási és menedzsment szakon 455, angol nyelvű képzési formáján 466 pont kellett a bekerüléshez. „Nagyot emelkedett” a bejutási küszöb a pénzügy és számvitel alapszakon: míg tavaly 448, idén már 460 pont kellett. A gazdaságinformatikus alapszak támogatott képzésének ponthatára a tavalyi 429-ről 446-ra nőtt.

Az „országban egyedülálló” alkalmazott közgazdaságtan magyar nyelvű alapszakra való bejutáshoz is több pont kellett a tavalyi 445-nél, ösztöndíjas helyre 459 ponttal lehetett bekerülni, angol nyelvű támogatott képzési formájára pedig a tavalyi 442 helyett 458 ponttal.

A magyar nyelvű kommunikáció- és médiatudomány alapszakon 458 pontra volt szükség (tavaly 447-re). Az angol nyelvű nemzetközi tanulmányok alapszakra 474 pont, amíg az angol nyelvű kommunikáció- és médiatudomány alapszakra 442 pont kellett a támogatott képzési helyre való felvételhez.

Kitértek arra is, hogy idén is „kiugróan magas”, 478 pont kellett a tavaly óta csak angol nyelven induló nemzetközi gazdálkodás alapszak ösztöndíjas helyére való bejutáshoz, így ebben az évben is ez a szak lett a bekerülési pontszám rekordere.

Felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarországon elsőként 2023 őszén a Budapesti Corvinus Egyetemen indul „filozófia, politika, gazdaság” alapképzés.

Közölték azt is, hogy bár egyre nagyobb a kereslet az adatelemzésen alapuló szakértői munkára, üzleti adatok professzionális elemzéséhez szükséges egyetemi alapképzés eddig nem létezett Magyarországon. „Ezt az űrt tölti be a Corvinus új alapszakja, a szintén 2023 őszétől induló üzleti adattudomány” – írták, jelezve, hogy „a képzés alapszakként szintén régiós unikum”.

Több mint 1900 elsőéves kezdhet szeptemberben az NKE-n

Idén szeptemberben több mint 1900 elsőéves kezdheti meg tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A hadtudományi kar szakjait 37 százalékkal többen jelölték meg első helyen, mint tavaly.

Az NKE az MTI-hez csütörtök este eljuttatott közleményében emlékeztetett: 2021-ben 24 százalékkal többen jelentkeztek az NKE-re, mint az azt megelőző évben. Ez felülmúlta a felsőoktatásba jelentkezők számának 11 százalékos növekedését, ráadásul a bejutni vágyók csaknem 71 százaléka első helyen jelölte meg az intézményt. Idén további 2 százalékkal nőtt a jelentkezők száma. „A kiugró jelentkezési adatokhoz idén kiugró pontszámok is járnak” – írták, ismertetve: több szakon bőven 400 pont feletti teljesítményre volt szükség a bejutáshoz.

Idén a legtöbben, 807-en az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar képzéseire nyertek felvételt, közülük a legtöbben a közigazgatás-szervező alapképzésre jelentkeztek. A meghirdetett államilag támogatott nappali képzések közül a nemzetközi igazgatási alapszakra volt a legnehezebb bejutni: ott az eredményes felvételihez 443 pont kellett. Az államilag támogatott államtudományi nappali osztatlan mesterképzésre 385 pontra volt szükség a bejutáshoz – írták.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar nappali képzéseire idén kiemelkedően sokan adták be jelentkezésüket: a múlt évhez képest 37 százalékkal nőtt az elsőhelyes jelentkezések száma. Legtöbben a katonai vezető képzésre jelentkeztek, a legmagasabb pontszámra azonban az államilag támogatott nappali nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakon volt szükség, ahol 423 pontnál húzták meg a ponthatárt, de népszerű volt a felvételizőknél például a katonai logisztika szak is.

A Rendészettudományi Karra 645 felvételizőt vettek fel, a pontszámok alapján a nappali alapképzések közül idén is a bűnügyi szak bűnüldözési szakirányára kellett a legmagasabb pontszám: a jelentkezőknek legalább 434 pont kellett a bejutáshoz. A Rendészettudományi Karon több levelező képzésén is 400 pont feletti eredményre volt szükség: a bűnügyi igazgatási alapszak bűnügyi nyomozó szakirányon 434, gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon 416, informatikai nyomozó szakirányon pedig 410 pont volt szükséges. A rendészeti igazgatási levelező alapszak szakirányaira történő bejutáshoz szintén bőven 400 pont felett kellett teljesíteni. A katasztrófavédelmi nappali alapképzések közül a katasztrófavédelmi műveleti szakiránynál volt szükség a legmagasabb pontszámra.

A Víztudományi Karon a nappali képzések közül a környezetmérnöki szakon volt a legmagasabb a pontszám.

Az NKE több szakon is hirdet pótfelvételit, amelyről később ad tájékoztatást az intézmény – olvasható a közleményben.