Az év első felében 202,9 milliárd forintot fizetett ki a központi költségvetés családtámogatásra, ez 2,3 milliárddal haladta meg az előző év azonos időszakának teljesítését – közölte a Pénzügyminisztérium, amely hozzátette, a 2023-as költségvetésben még hangsúlyosabb szerepük lesz az otthonteremtést segítő programoknak. Tavaly 93 ezer gyermek jött világra Magyarországon, csaknem egy százalékkal több, mint egy évvel korábban, a hazai bankok pedig több mint százezer forintos jóváírásokkal próbálják magukhoz csábítani a babaváró hitel felvételét tervező párokat, ami kilendítheti a mélypontról a keresletet.

A babaváró hitel igénylését a kormány 2019. július 1-jével tette lehetővé. A gyermeket vállaló házaspárok a támogatás segítségével akár 10 millió forint kamatmentes, szabad felhasználású hitelhez juthatnak, és ha három gyermek születik, a bankok az összes fennmaradó tartozást elengedik, de már egy gyermek világra jövetele után is kamatmentessé válik a hitel. Szintén nagy előnye a konstrukciónak, hogy a kölcsönt 75 százalékban a lakáscélú hitel önerejeként is elfogadják a bankok, tehát az otthonteremtést tervező pároknak ebből a szempontból is fontos segítség lehet.

A többség lakásra költi a babavárót, de sokan inkább utaznak belőle

A kamatmentes, szabad felhasználású babaváró kölcsönt az ügyfelek az idén is főként lakásvásárlásra fordítják, a Duna House Pénzügyek ügyfelei körében végzett felmérése szerint január–júniusban a hitelfelvevők 72,7 százaléka költötte erre a kapott pénzt, de sokan fordítják utazásra, autóvásárlásra vagy vállalkozásfejlesztésre.

Részben ezért ma már a szakértők szerint egyre több pár hozza meg tudatosan a döntését a családalapítással kapcsolatban, és népszerűek az úgynevezett családtervező laborvizsgálatok is.

Ez alapvetően olyan általános vizsgálatot jelent, amely a vércukorszintről, a máj- és veseműködésről, az ionokról, a vas- és zsíranyagcserékről, a gyulladással és véralvadással kapcsolatos adatokról tájékoztat, de képet ad a pajzsmirigy és a nőihormon-háztartás állapotáról, illetve az inzulinrezisztencia lehetőségéről is.

„Már egyetlen vérvételből rengeteg információt megtudhattunk saját magunkról, ezért első lépésként érdemes egy komplex laborvizsgálatot elvégeztetnünk, amely átfogó és megbízható képet ad a leendő kismamák általános egészségi állapotáról és arról is, milyen ásványi anyagokat, vitaminokat és nyomelemeket kell pótolnunk a sikeres várandósság érdekében” – magyarázta Máthé Andrea, a Synlab klinikai biokémikusa. Hozzátette, 35 év feletti egészséges páciensek esetén érdemes mindezt kiegészíteni egy úgynevezett Anti Müllerian Hormon vizsgálattal, amely megbízható információt nyújt a petefészek tartalék peteérési kapacitásáról, esetleges kimerültségéről is.

Már a laborban dőlnek el az aranyérmek

A téli olimpián induló magyar gyorskorcsolyázók felkészítésében nagy szerepet játszott a labordiagnosztika. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság adatai szerint a legtöbb versenyszámban az arany- és a bronzérmes versenyző teljesítménye között legfeljebb 0,3 százaléknyi a különbség, ugyanakkor az úszás és az atlétika sprintszámaiban vagy éppen rövid pályás gyorskorcsolyában tízezrelékek is dönthetnek – hívta fel a VG figyelmét Kovács Virág, a Synlab Hungary sportdiagnosztikai üzletágának szenior dietetikusa.

A biokémikus hangsúlyozta, sok kismama aggódik a kockázati tényezők miatt, amelyeket csökkenteni lehet, ha feltérképezik, vannak-e a szervezetünkben a magzatot később esetleg károsító kórokozók. Az úgynevezett Torch vizsgálat alapján gyorsan kideríthető,

mely kórokozók esetén nem kell friss fertőzéstől tartani a terhesség alatt, mert már korábban átvészelte a páciens, és hosszan tartó védettség alakult ki, vagy átesett rajta, és bár reaktiválódhat, így is sokkal kisebb veszélyt jelent a magzatra.

Az eredményekből az is látszik, hogy mely kórokozókra lehet fogékony a kismama és az milyen veszélyeket rejt, így ha a várandósság hónapjaiban fennáll egy fertőzés gyanúja, Máthé Andrea szerint sokkal célirányosabb kezelés adható, sőt, akár védőoltással is mérsékelhetők a kockázatok.