A DNS-alapú vakcina működési elve nagyban hasonlít az mRNS-vakcinákéhoz: megtanítja a szervezet immunrendszerét, hogy vegye fel a harcot a koronavírus ellen. Az indiai oltóanyag plazmidokat, vagyis apró DNS-gyűrűket használ. Ezek genetikai információt tartalmaznak, így jut be az oltóanyag a bőr rétegei közé.

DNS-alapú vakcinát korábban csak állatoknál engedélyeztek Fotó: MTI/Rosta Tibor

Az Egyesült Államokban jelenleg 160 DNS-alapú oltóanyagot tesztelnek, többet a rákos megbetegedések, harmadukat pedig a HIV-vírus megfékezésére használnák. A DNS-vakcinák hatalmas előnye az mRNS-el szemben, hogy míg utóbbi csak –70 Celsius fok körül, ez akár már –2 és 8 fok között is tárolható.

Az eddig kifejlesztett DNS-alapú vakcinák az állatokban igen, az emberekben azonban nem működtek megfelelő hatékonysággal: nem váltottak ki ugyanolyan mértékű immunválaszt. Ennek oka az, hogy az üzenetet szállító plazmidokat a sejtek magjába szükséges eljuttatni, ami az emberi sejteknél nehézkes, főleg a felnőtteknél. Az mRNS vakcináknak – ilyen a Pfizeré vagy a Modernáé – nem kell eljutniuk a sejtmagba ahhoz, hogy hatásosak legyenek.

A ZyCoV-D másik hátránya, hogy három adagot szükséges belőle beadni. A gyártó közlése szerint vizsgálják, hogy elegendő lehet-e a megfelelő védettség kialakításához, ha csak kettővel oltanak.

A terveik szerint évente 120 millió adagot gyártanak majd belőle.