A Belgiumból hazatérő nőt a cseh főváros központi katonai kórházban kezelik – erősítette meg Pavel Dlouhy, a Cseh Infektológus Társaság (SIL) vezetője.

A cseh nemzeti közegészségügyi intézet (SZU) közleménye szerint három csehországi személyt teszteltek majomhimlő-fertőzéssel, és egyikük tesztje valóban pozitív lett, bár a vizsgálat végleges eredményére jövő hétig még várni kell. A két másik személy negatív teszteredményét is tovább vizsgálják.

A szlovén egészségügyi hatóságok szintén kedden jelentették be Ljubljanában, hogy regisztrálták az első fertőzést az országban. A szlovén férfi, aki a Kanári-szigetekről tért haza, a majomhimlő gyengébb, nyugat-afrikai változatát kapta el, ezért nem kellett kórházba szállítani a vizsgálat után – hangsúlyozta Mario Fafangel, a szlovéniai fertőzőbetegségek központjának vezetője keddi sajtótájékoztatóján.

A betegség megjelenése azért keltett világszerte aggodalmat, mert a majomhimlő-fertőzés, amely elsősorban szoros testi kontaktussal vagy nemi úton terjed, eddig jobbára csak Nyugat- és Közép-Afrikában fordult elő, és csak nagyon ritkán terjedt át más térségekre.

Ennek ellenére az elmúlt napokban több európai államban is bejelentették, hogy majomhimlővel fertőzött beteget vagy a fertőzésre utaló jeleket találtak az ország területén.

A brit egészségbiztonsági hivatal (UKHSA) kedden arról tájékoztatott, hogy további 14 új esetet regisztráltak Angliában, amellyel május 7. óta összesen 70-re emelkedett az azonosított esetek száma.

Skócia hétfőn számolt be az első megerősített majomhimlő-fertőzésről, ugyanakkor Wales-ben és Észak-Írországban egyelőre még nem találtak fertőzöttet.

Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter egy keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta: legalább 21 napos karantént javasol a majomhimlővel fertőzött betegeknek, megítélése szerint ez az óvintézkedés jelenleg elégséges egy országos fertőzés megakadályozásához.

A francia állami egészségügyi hatóság (HAS) kedden célzott oltási kampány elindítását javasolta a majomhimlő-fertőzéssel szemben. A HAS ajánlása szerint a fertőzött beteg magas kockázatú, közvetlen kontaktjait feketehimlő elleni vakcinával kell beoltani.

A majomhimlő betegség elnevezése arra utal, hogy a vírusos fertőzést elsőként afrikai majmokban mutatták ki.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eddig mintegy 250 esetet regisztrált 16 országban, ugyanakkor a WHO vezetése úgy véli: a betegség széles körű terjedésének kockázata továbbra is alacsony.

A Közép- és Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben is ritka vírust Európában először 2018-ban, az Egyesült Királyságban azonosították. A tünetek közé a jellegzetes kiütések mellett a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és fáradtság tartozik. Az ember és ember között nehezen terjedő betegségnek nincs ellenszere, az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák mindazonáltal magas fokú védelmet nyújtanak ellene.