„A koronavírus egy ideig biztosan velünk marad, de nem úgy fog viselkedni, mint az influenza, ami évről évre visszatér” – nyugtatott meg mindenkit Szlávik János az M1-nek adott interjúban. A szakember emellett szót ejtett a tinédzserek oltásáról, az iskolák indításáról és az antitestvizsgálatokról is.

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa kiemelte: a szennyvízben csökkenő tendenciát mutat a koronavírus mértéke, ez pedig bizakodásra ad okot, a nehezén talán már túl vagyunk. Szerinte az iskolák nyitása sem fog problémát okozni, hiszen a tanárok többsége már be van oltva.

 

(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A tapasztalatok szerint a koronavírus új mutációi már agresszívebbek, a fiatalabb korosztályt is támadják, ezért egyre több országban merül fel a 18 évesnél fiatalabbak oltása is. Szlávik János szerint itthon még nem indokolt a 12-16 évesek oltása, mivel a vizsgálatok alapján továbbra is kevésbé fogékonyak a vírusra. Ehhez azonban azt is hozzátette: a teljes nyájimmunitáshoz szükséges lenne az oltásuk, de ennek ellenére ő várna ezzel a lépéssel – írja a Bors.

„Természetesen a rizikócsoportokba tartozó gyermekeket, akik túlsúlyosak, szív- és cukorbetegek, akik nagy veszélynek vannak kitéve a szövődmények miatt, őket érdemes lesz oltani, de érdemes itt is megvárni a többi ország oltási eredményeit” – emelte ki Szlávik. Az iskolák nyitása kapcsán azt vallja: bátran lehet nyitni, mert a pedagógusok Pfizer-oltása két hét alatt már 80%-os védelmet ad.

Nemrég az Egyesült Államok jelentette be, hogy felfüggesztik a Johnson & Johnson Janssen nevű vakcinájával az oltást, mert akárcsak az AstraZeneca esetében, ennél is több trombózisos esetet jelentettek, az Európai Gyógyszerügynökség pedig vizsgálatot indított. Szlávik János a hír kapcsán elmondta: ez az úgynevezett vérrögképződés rendkívül ritka, de most úgy tűnik, mégis van összefüggés az esetek és a vakcinák között. Viszont biztos benne, hogy hamarosan rájönnek, mi okozhatja a vérrögösödést, és találnak megoldást a problémára.

„Valóban óvatosnak kell lenni ezzel a típusú vakcinával. Egészen biztos, hogy az Európai Gyógyszerügynökség gyorsan ki fog adni egy ajánlást, hogy mi a teendő vele” – mondta a szakember.

 

(Fotó: MTI/Balázs Attila)

Az antitestek mérése kapcsán Szlávik János kiemelte: sem egy oltást, sem egy fertőzést követő védettséget nem lehet egyszerűen ellenanyagszintekkel meghatározni. „Senki nem tudja még, pontosan mit jelent az, ha valakinek alacsony vagy egyáltalán kimutathatatlan ellenanyagszintje van, mit jelent a közepes, és mit jelent az igen magas szint. Valószínűleg az utóbbi egy komoly védettséget jelent, de nem jelenthető ki az, hogy akinek kevés az ellenanyaga vagy nincs neki, akkor az nem védett” – magyarázta.

A szakember szerint a védettség rendkívül sokrétű és összetett: az ellenanyagszintek, a neutralizáló ellenanyagok, a sejtes védettség egyaránt ide tartozik, vagyis az ellenanyagszint „méricskélésével” nem derülhet ki, hogy valaki védett-e vagy sem.

A főorvos arra is kitért, hogy akik egyszer elkapták a vírust, azok körében nagyon ritka az újrafertőződés, és nekik már egy oltás is elegendő a hosszú távú védettség kialakulásához. Szlávik János egyébként úgy gondolja, hogy a koronavírus velünk marad, de az emberiség le fogja győzni, tehát nem fog évről évre visszatérni, mint például az influenza kórokozója.