Az Olaszországban, a Bologna-központú Emilia-Romagna tartományban élő Eugenia apja, Renato Labo a második világháborúban Egyiptomban szolgált katonaként, ahol brit fogságba esett. Hadifogolyként Nagy-Britanniába került, ahol a fegyverszünet után egy földbirtokon kellett dolgoznia az angliai Somerset grófságban. Renato itt beleszeretett a gazda lányába, Dorothyba, akitől született egy lánya, Gin. A gyermek létezéséről azonban a férfi nem tudott, mert még megszületése előtt, a világháború után visszatért Olaszországba, Sarmato községbe, ahol családot alapított.

Dorothy úgy döntött, hogy egyedül neveli fel gyermekét, az olasz katonának pedig még az emlékét is kitörli életéből – csak nővére őrzött meg egy fotót a férfiról.

Gin lánya, Clare később elszántan keresni kezdte nagyapját a rendelkezésére álló nagyon kevés információ, a fotó és a Renato név alapján. A Vöröskereszt feljegyzései és a közösségi média segítségével végül, hosszú évek után eredményre vezetett a keresés. A Vöröskereszt adataiból megtudta például, hogy az anyja lakhelyéhez közeli internálótáborban csak két Renato nevű hadifoglyot őriztek, egyikük az emilia-romagnai Sarmatóból származott. Clare a sarmatói lakosok Facebook-csoportjához fordult, ahol felhívták a figyelmét Eugenia Labóra. A nő azonnal felismerte apját a régi fotón, majd az is kiderült, hogy ő és féltestvére feltűnően hasonlítanak egymásra.

A féltestvérek két éve akartak találkozni, de közbeszólt a pandémia, és csak a közelmúltban töltöttek el együtt egy hetet Piacenza város környékén.

Gin nem beszél olaszul, Eugenia pedig angolul, de a hozzátartozók segítségével végül egész jól megértették egymást – számolt be a ritka találkozásról a Libertá című olasz lap.

 

Képünk illusztráció Fotó:Pixabay