Rejtélyes szellemcsóva tűnt fel Omán alatt – szivároghat a Föld magja?

A tudósokat is megdöbbentette az a különös jelenség, amelyet Omán keleti része alatt észleltek: egy „szellemcsóva”, azaz egy forró, lágy kőzetből álló oszlop tör felfelé a Föld magjából, mintegy 660 kilométerrel a felszín alatt.

Ez a titokzatos geológiai képződmény eddig rejtve maradt, mivel nem járt felszíni vulkanikus aktivitással. Most azonban egy kutatócsoport bizonyította létezését azzal, hogy kimutatták: a területen áthaladó földrengéshullámok lelassulnak – ez pedig egyértelmű jele annak, hogy forró, puhább kőzet húzódik a mélyben. A kutatók szerint ez arra is utalhat, hogy a Föld belső magja a korábban feltételezettnél is gyorsabban veszít hőt – azaz „szivárog”. A kutatást vezető Dr. Simone Pilia, a szaúd-arábiai King Fahd Egyetem geotudósa így nyilatkozott: 

A szellemcsóva a köpenycsóva egyik típusát jelenti

Ezek azok a forró kőzetoszlopok, amelyek a Föld külső magjának határáról (nagyjából 2900 km mélységből) indulnak felfelé. A legtöbb ilyen csóva látványos vulkánok formájában is felszínre tör. Ám Omán esetében semmiféle felszíni aktivitás nem tapasztalható – ezért „láthatatlan” maradt. Dr. Pilia Dani-nak nevezte el a képződményt fiáról. Elmondása szerint a földrengéshullámok anomáliáiból következtetett arra, hogy egy henger alakú, forró kőzetcsóva rejtőzik a föld alatt. Számítógépes modellezéssel és földtani bizonyítékokkal igazolták, hogy az adott térség ismert geológiai viszonyai alapján valóban ott lehet egy köpenycsóva. A „Dani” csóva valószínűleg 200–300 km átmérőjű, és legalább 660 km mélységből tör felfelé, miközben belső hőmérséklete 300°C-kal meghaladja környezetéét. Bár ennek a hőnek vulkánokat kellene gerjesztenie, a felszín alatt egy 100 km vastag kőzetréteg „fedőként” működik, és megakadályozza a magma felszínre jutását. Így a csóva csapdába esett – és az omániak egyelőre fellélegezhetnek.

A modell szerint a csóva legalább 40 millió éve létezik, és szerepet játszott az indiai kontinentális lemez mozgásában is. Elképzelhető, hogy ez a forró oszlop felelős azért is, hogy bizonyos területek a tektonikus nyomás megszűnése után is tovább emelkednek. A legfontosabb következtetés viszont az, hogy valószínűleg több ilyen „szellemcsóva” is rejtőzhet a világ különböző részei alatt – különösen ott, ahol vastag kőzetfedő gátolja a kitörésüket. Ez viszont azt jelentheti, hogy a Föld belső magja sokkal több hőt bocsát ki, mint eddig gondoltuk – ami komoly következményekkel járhat a bolygó belső folyamataira nézve - írja a Daily Mail.

 – zárta gondolatait Dr. Pilia.