A beszéd maga 2006. május 26-án hangzott el Balatonőszödön nem sokkal a választások utánGyurcsány Ferenc, akinek vezényletével a baloldal újra megnyerte a választásokat, magyarázkodott saját párttársai előtt, és győzködte őket, hogy 4 éves kormányzásuk kudarca miatt megszorításokra lesz szükség, különben összeomlik az ország. A beszéd egyes mondatai ma 15 éve, szeptember 17-én hangzottak el a Kossuth rádióban. Az egész ország döbbenten hallgatta Gyurcsány Ferenc szavait: „Elk*rtuk. Nem kicsit, nagyon. … Végighazudtuk az elmúlt 4 évet.”

A kiszivárgott beszéd a közvélemény egyértelmű arculcsapása volt. Az ország morális válságba került. Budapesten és számos magyarországi városban tüntetéssorozat kezdődött. Tüntetők, közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok követelték a miniszterelnök lemondását. A heves társadalmi reakciót az is magyarázza, hogy az akkori kormány úgy kért áldozatot a lakosságtól, hogy elsősorban ő maga volt a kialakult helyzet felelőse, miközben elhallgatta az ország előtt a gazdaság valódi helyzetét, sőt, a választásokat újabb osztogatások ígéretével kampányolta végig. Sokáig nem is maga a beszéd volt a téma, hanem a budapesti tüntetések és az azokra adott karhatalmi reakció: jelvény nélküli rendőrök verték meg tüntetők százait.

AFP PHOTO/Máté Péter

AFP PHOTO/Burger Zsolt

Gyurcsány Ferenc erkölcsi értelemben megsemmisült, ráadásul csak a beszéd bizonyos szegmenseiért kért bocsánatot, inkább az „igazságbeszéd” narratívát erőltette. Az akkor még ellenzékben lévő fideszes és KDNP-s képviselők – a frakcióvezetők kivételével – hosszú ideig Gyurcsány Ferenc összes parlamenti felszólalásakor kivonultak az ülésteremből. Az eseményeket követően a Fidesz–KDNP vette át a vezetést a közvélemény-kutatásokban, majd egymás után háromszor nyertek óriási fölénnyel választásokat.

„Elk*rtuk. Nem kicsit, nagyon!”

Részletek az őszödi beszédből

Gyurcsány Ferenc szavai a baloldali kormányzás kudarcáról

„Amit … titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. … Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. … És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. … Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk? … Nincsen tovább. … Magyarország le van írva. … Vessünk ki ingatlanadót mindenkire. … Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány. … másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel meg este. …. Ott tévedtek, ha azt hiszitek, hogy van választásotok. Nincsen. … Ma legfeljebb az a választás, hogy megpróbáljuk-e mi befolyásolni, hogy mi történik, vagy ránk fog omlani a francba. … Azt gondolom, hogy lesznek konfliktusok gyerekek, igen, lesznek. Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek. … Kell még valamit mondanom, Ildikó?”

Hogyan szivárgott ki a beszéd?

A beszédről Őszödön két hangfelvétel készült a kormányüdülő hangrendszerén. Az egyik Gál J. Zoltán akkori miniszterelnöki kabinetfőnökhöz, a másik Butor Klára pártigazgatóhoz került. Bár Vörös T. Károly, a Népszabadság akkori főszerkesztője kérte, hogy küldjék el neki a teljes szöveget, de nem kapta meg. Gál J. a szöveget legépeltette és megtiltotta, hogy azt a pártvezetőkön kívül más is elolvassa. A záróbeszédet 2006. szeptember 17-én délután máig ismeretlenek egyidejűleg a Magyar Rádiónak, az RTL Klubnak és Weyer Balázsnak, az Origo internetes portál főszerkesztőjének egy CD-n, MP3-as formátumban juttatták el. A rádió 16 órai híreiben és honlapján is közölte a hírt. 17 óra körül az RTL Klub egyik riporterének Gyurcsány Ferenc Győrben elismerte: ő beszél a felvételen.

A helyszín

A Balatonőszödi Kormányüdülő, illetve a Kádár-rendszerben Minisztertanácsi Üdülő nem kommunista nyaralóhelynek indult. Már az 1930-as évek óta szolgálta a mindenkori kormánytagok kényelmét: először az akkori Kereskedelemügyi és Iparügyi Minisztérium hivatalnokai nyaralhattak itt, majd 1937-ben az akkori teljes minisztertanács meghívást kapott a Darányi Kálmán vezette kormányzattól Őszödön. A miniszterek és családjaiknak szórakoztatásáról különálló borház, kugli- és teniszpálya, gyermekjátszótér és táncterem is gondoskodott. A Rákosi-féle pártvezetés is szemet vetett a jól felszerelt, viszonylag épen maradt üdülőre. Így azután 1951-ben a már birtokolt főépülethez közel eső villák közül 50-et kisajátítottak. A Kádár-korban a politikai és közigazgatási elit tagjai mellett közismert emberek is megfordultak az üdülőkomplexumban. Az ellátás is kitűnő volt, többféle menüből lehetett választani, ráadásul minden szolgáltatás ingyen volt: a csónak, a vízibicikli, a kerékpár, a horgászbot, a gumimatrac. Az üdülő területén butik, fodrászat, borozó, söröző is működött, ha valakinek nem lett volna elegendő a „központi ellátás”. A moziteremben pedig premier előtti filmeket vetítettek, például a nyolcvanas években itt debütált Magyarországon a Rambo is.