Megdöbbentő vallomás: űrlény akarta elrabolni Zalatnay Cinit

Földönkívüliek pályáznak Zalatnay Saroltára. Cinit a nyár egyik legmegdöbbentőbb filmjében láthatjuk a vásznon. Az Űrpiknik című keserédes sci-fi vígjátékban az énekesnőt Nem várok holnapig című dala miatt akarják magukkal vinni az űrlények.

Átverés lenne?

– Nagyon büszke vagyok, hogy gyakorlatilag az én munkásságom szolgált a film alapjául. Megtiszteltetésnek tartom, hogy az emberek ennyire kortalannak tartják a zenémet. Amikor Badits Ákos, a rendező megkeresett a film ötletével, először az hittem, valami átverős műsorban vagyok benne. Aztán meggyőzött azzal, hogy olyan részleteket is tudott a munkásságomból, amit csak kevesen. A forgatás jó hangulatban telt. Bár az én jeleneteim felvétele csak két napig tartott, mégis már az elején befogadott a stáb, és végig nagyon kedvesen bántak velem. Úgy búcsúztattak el, virággal hajnali kettőig tartó ünnepséggel, mint egy hatalmas primadonnát – lelkendezett Cini.

Nem vagyunk egyedül

A film alapján jogosan vetődik fel a kérdés, hogy a kortalan díva hisz-e abban, hogy nem vagyunk egedül a világmindenségben.

– Nem konkrétan az ufókban, de abban hiszek, hogy nem csak mi vagyunk az univerzumban. Amúgy jó választás volt a filmben a Nem várok holnapig című dal, magam is ezt küldeném ki a világűrbe, illetve az Álmodj velem című bakelitlemezemet küldeném fel kompletten az űrbe, amin a Locomotiv GT volt a kísérőzenekar.

Hiányzott a buli

Hosszú kihagyás után végre visszatérhetett a színpadra Zalatnay Sarolta. Az énekesnő három koncertet adott a napokban, és katartikus élményként élte meg mindet.

– Még fel sem mentem a színpadra, már felállt a közönség, őrjöngtek és tapsoltak. Iszonyatosan megható volt, nagyon feltöltött. Éreztem, hogy hiányoztam a rajongóknak, ráadásul a hétvégén rengeteg virágcsokrot is kaptam a névnapom alkalmából. A lekötött koncertek száma még nem túl jelentős, de remélem hamarosan egyenesbe jövök – mondta el a Metropolnak Cini, akinek addig lánya, Niki nyújtott anyagi és lelki támaszt.

Melyik dalát küldené az űrbe?

Charlie: Félnének a mai daloktól a marslakók

– Nem igazán foglalkozom űrkapszulákkal. Már négy generációnak zenéltem, nem tudom, melyik számomat küldeném, én minden dalomat nagyon szeretem, inkább rábíznám a hallgatóimra, hogy ki melyik számomat küldené a világűrbe. Én bármelyiket szívesen útnak indítanám. A mai számok közül nem igazán lenne, amelyiket szívesen küldeném, mert még a végén megijednének ott fent a marslakók. Egyre kevésbé terjesztik az emberek a rendes frankó zenét. Nem akarom a kollégákat minősíteni, mert mindenkit szeretek, de ide jutott a világ, egyre kevesebb minőségi zene születik.

Kóbor János Rolling Stones-t küldene az ufóknak

– Azt a lehetőséget, hogy melyik zenét küldjük az űrbe, én átadnám a Pink Floydnak vagy a Rolling Stones együttesnek. Mondjuk küldjük a The Dark Side of the Moon című lemezét a Pink Floydnak. Az még illene is oda. Én a sajátjaim közül azért nem tudnék választani, mert ez olyan helyzet, mintha egy szülőt kérdeznénk, hogy melyik gyereke a kedvence. A zenész minden számát úgy készíti el, hogy azt szereti.