Sokan nehezebben fogadják el a testük változásait, nehezebben veszik észre a fogyást és a hízást is. Bizonyos esetekben egy olyan állapot lép fel, amikor a lelkük képtelen olyan nyugalmi állapotba kerülni, mint azt várták a fogyástól.

A pszichénk nehezebben dolgozza fel a fogyást

– Gyakran előfordul, hogy nem azt a képet látjuk a testünkről, ami a valóság. Ez az úgynevezett testképzavar a nagyobb fogyásoknál is előjöhet, s valaki úgy érzi, hogy hiába a mínusz sok kiló, ő még mindig kövér. Ha valakinek amputálják a lábát, akkor könnyen előfordulhat, hogy a hiányzó végtag helyén fájdalmat érez. Ez is egy hasonló mechanizmus – árulta el a Metropolnak a Lélekművek Pszichoterápiás Központ munkatársa, Tringer Melinda klinikai szakpszichológus, aki hangsúlyozta: változó, hogy ki mennyi idő alatt tudja feldolgozni az új külsejét. – Ha valaki lead 20 kilót, és tartja is a súlyt, akkor előbb-utóbb hozzászokik majd. Ez persze függ a külső visszajelzésektől, illetve attól is, ő hogyan látja magát.

A megoldás a plasztikai sebészet lenne?

– Viszonylag gyakori, hogy testképzavarral rendelkező emberek esztétikai műtétekkel szeretnék megvalósítani az elképzelt énjüket. Az a nagy veszélye, hogy könnyű rákapni az orvosi segítségre, hiszen viszonylag kicsi erőbefektetéssel látszik az eredmény. Ez a jó érzés azonban félév után elillan, és újabb műtét kell, hogy a páciens jól érezze magát. Ez pedig könnyen ördögi körhöz vezethet – magyarázta Melinda a veszélyeit annak, ha a lélek nincsen kezelve, de a test változik.

Egy plasztikai sebészt is megkérdeztünk, hogy meg tudjuk, ők mennyire mérik fel a hasonló problémákat a műtétek előtt

– Külön nem szoktuk felmérni, de ez első konzultáció közben kiderülnek a lényeges dolgok. Az elvárásokról és a megvalósíthatóságról szoktunk beszélgetni, így kiderül, hogy mennyire reálisak az elképzelések. Az például kizáró ok, ha meghaladja a megvalósíthatóságot. Fontos tisztázni az elején, hogy mit tudunk nyújtani – mondta a lapunknak Urszán Albert plasztikai sebész. Melindához hasonlóan ő is kitért arra, hogy vannak, akik visszatérnek hozzá egy műtét után nem sokkal. – Előfordul, hogy mellnagyobbítást követően visszatérnek fél–háromnegyed évvel később, mivel megszokják az „új” méretüket, és már nagyobbat szeretnének. Albert elárulta azt is, hogy a testképzavarral élők számára sosem lesz kielégítő a műtétek eredménye, hiszen a fő probléma a fejben és a lélekben van.

Nem egyedi eset a nehéz elfogadás

Tóth Vera az Instagram-oldalán őszintén beszélt arról, hogy milyen lassan volt képes elfogadni az új alakját. Az énekesnő nagyon sokat fogyott, amitől azonnal azt várta, hogy jobban is érzi majd magát, de elmondása szerint sokkal nehezebben tudta feldolgozni, mint gondolta

– Öt év. Ennyi ideje tart a testem és a lelkem átalakulása… Először azt hiszed, ha lefogysz, majd minden megoldódik, aztán csak-csak megmarad valami nyomás, ami nem az, amire számítottál. Összevisszaságba kerülsz. Majd amikor a testi tüneteid rávezetnek, hogy a lelkeddel is el kell kezdened foglalkozni, az rosszabb lesz, mint mikor még kövér voltál, és emiatt nem érezted magad teljesnek. Elkezded a belső munkát, amelyben a kis törékeny madárka és a rétegeibe menekülő kisbálna lassan összebarátkoznak, és örökké tisztelni fogják egymást… Ők ketten most már jó helyen vannak, de mindketten tudják, hogy még van hova és van miért fejlődni – írta a Vera.

Fotó: DFP

Így segítsünk a lelkünknek

Fontos megérteni a fogyni akarás legfőbb okát, majd aszerint változtatni. – El kell dönteni, hogy külső vagy belső motiváció van hozzá. Egészségesebb szeretnék lenni, és ezért kell változtatnom. Ebben ott van a belső motiváció, így könnyebb megtartani a lelki egyensúlyt. Míg a külsőnél arról beszélhetünk például, hogy valaki csúfolódás miatt szeretne fogyni. Ilyenkor nem magamért, hanem a környezetemért cselekszem. Arra kell figyelni, hogy a külső motivációnkat átforgassuk belsővé, és azt nézzük, hogy „én hogyan profitálhatok belőle” – tanácsolta Tringer Melinda.