Csákányi Eszter szó szerint az egész életét a színjátszásnak rendelte alá. Nem ment férjhez, nem született gyermeke, de nem bánt meg semmit.
Csákányi Eszter nem is titkolja, hogy számára a színészet egyfajta megszállottsággá vált a pályán töltött több mint 5 évtized alatt, ahogyan azt sem, hogy ez a megszállottság meghatározta az emberi kapcsolatainak alakulását is. A színpadért lemondott a házasságról és arról is, hogy megtapasztalja az anyaság érzését. A Jászai Mari- és Kossuth-díjas színésznő erről is őszintén beszélt Kadarkai Endre, Szavakon túl című műsorában.
„Az emberi kapcsolataim valószínűleg megsínylették ezt a fajta megszállottságomat. Nagyon önző állapot az, amit én éltem. Olyan értelemben, hogy nincs családom, nincs gyerekem. Én mindig csak színész akartam lenni és tudtam, hogy nagyon nehéz megoldani, hogy igazán jól működjek családban” – kezdte Csákányi Eszter. A műsorvezető ezen a ponton felidézte a színésznő egy sok évvel ezelőtti nyilatkozatát, melyben arról beszélt, hogy szívesen vállalna gyermeket.
„Nem is tudom, akkor az ott egy pillanatnyi állapot volt. Valószínű, hogy éppen szerelmes voltam. De valahogy a szerelmeim is úgy alakultak, hogy hamar kiderült, egymást talán jobban szeretjük, minthogy legyen egy közös gyermekünk.”
Lehetett volna, de ott a hihetetlen józanságom figyelmeztetett, hogy egyedül én ezt nem fogom tudni végig csinálni és nem is akarom.
„Egy színésznőt elviselni nem egyszerű dolog. A zabolátlanságot és a percenkénti változtatásokat. Szóval egy zűr, na… Az a vicc, hogy amikor beleszeretnek egy színésznőbe, pont ebbe a zűrzavarba szeretnek bele. Aztán ez egy idő után sok lesz és idegbajt okoz. Egyszer volt egy civil barátom és ő szó szerint elmenekült” – vallotta meg a színésznő.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre