Előítéletes gondolkodás, ha valamiről úgy formálunk véleményt, hogy valójában nem is vagyunk rá kíváncsiak, alapvető tényekről sincs ismeretünk – legyen az film, könyv, zene vagy bármi.

Személyes példám erre a „Millió dolláros bébi”. Ezt a mozit – holott két kedvenc színészem is főszereplő benne – kizárólag azért nem akartam megnézni, mert semmi kedvem nem volt egy újabb tucatsportfilmhez, melyben valaki a semmiből lesz a bajnokok bajnoka. Aztán egy unalmas délutánon mégis rászántam magam, s ha már boksz, a legnagyobb gyomrost én kaptam. Rájöttem, hogy sokkal súlyosabb témáról szólt az alkotás, mint előzőleg – köszönhetően a film unalmas címének is – gondoltam.

Az Elkxrtukról biztosan csak annyit tudhatunk, hogy a 2006-os eseményeket dolgozza fel, az őszödi beszéd kiszivárogtatásától a tüntetésekig, és hogy mi vezetett a rendőrök indokolatlan brutalitásához. Sokan átéltük ezeket a napokat, s a mozifilm biztosan ad hozzá valami olyan adalékot, ami segíthet megérteni, mi miért történt.

A színészeket köpködni az interneten meg méltatlan: ez olyan, mintha Stallonét „lerohadtgyilkosoznánk”, mert rengeteget ölt a Rambóban…

Egyetérteni egyáltalán nem kötelező a film tartalmával, hiszen ez egy mozifilm, nem iskolai tankönyv. De akit érdekel, az üljön be a moziba, nézze meg, és utána bármilyen véleményt elmondhat róla, senki nem fogja ezért kilőni a szemét. De aki vakon ócsárolja vagy tömjénezi, az inkább maradjon csöndben… Vagy nézze meg a Millió dolláros bébit.