Blue Jasmine – A nagy Woody Allen-menet

A film ájultan boldog kritikusai szinte kivétel nélkül azt állapították meg, hogy Woody Allen filmjét Tennessee Williams színdarabja, A vágy villamosa inspirálta. Sok igazság van ebben a megállapításban, mert hát a sztori… De talán ennél is fontosabb, hogy a Blue Jasmine roppant igényes színmű, még ha nem is lenne egyszerű színre vinni az alapanyag megsértése nélkül. A sztori ugyanis csupán fűződrót, amelyre Woody Allen sorsgyöngyöket fűz fel. Kétségtelen, hogy a középső gyöngyszem, Jasmine (Cate Blanchett) sorsa a leglátványosabb.

Az egykor gazdag és gondot nem ismerő asszony Manhattanből San Franciscóba érkezik a húgához (Sally Hawkins), mert a régi világa összeomlott. Most az alsó középosztály miliőjében kellene új életet teremtenie/találnia. Ha le tudna válni a régi életéről. Cate Blanchett egyik legpompásabb alakítása, amelyért az Oscar-díj mellett még számtalan díjat söpört be. Igen ám, de a füzér apróbb gyöngyei is hihetetlenül izgalmasak. Woody Allen talán legsúlyosabb drámájával van dolgunk, hiszen Ginger, a húg és pasijának (Bobby Cannivale) története önmagában véve is nagyon erős. Különösen, ha hozzáadjuk az exének (Andrew Dice Clay) és egy partin felszedett pasijának (Louis C. K.) drámáját. De Dwight, Jasmine reménybelije (Peter Sarsgaard) is egy külön dráma. Aztán ott van Jasmine rendszeresen felbukkanó múltbéli élete, házassága Hallel (Alec Baldwin). Hogy mi az ördögnek kell ennyi kiemelkedő színművész ebbe az egyszerű történetbe? Nos, azért, mert szerepük van. Mert Woody Allen megírta, felépítette őket. És mindezt hihetetlen eleganciával.

Miközben feszülten figyeljük Jasmine vergődését ebben a számára alig értelmezhető közegben – a keleti part és a nyugati part messze esik egymástól –, mellette féltucat szívszorító magánytörténet bontakozik ki. Fájdalmas függőségek és kötődések. Ez alkalommal elmaradnak a zsidó viccek, nincs kibeszélés és kikacsintás sem.

Angol nyelven, magyar felirattal.

A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

Időpont: június 3. 19.00–22.00
Helyszín: Müpa (1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.)