Nők márciusa – csodáld meg egy rongyképész és egy amatőr festő műveit!

A kiállításon Tiszttartó Edith amatőr festő és Keresztes Zsuzsa rongyképész alkotásaival ismerkedhetünk meg.

Az alkotók bemutatkozása:

Tiszttartó Edith
Amatőr festő
„A kiállításon virágcsendéleteket és tájképeket láthatunk, melyek mind harmóniát, valamint mindent megszépítő derűt sugároznak. A színek és a természetelvű alkotási stílus jellemzőek, az élet és a természet, valamint a szépség iránti tisztelet és a dinamikus kifejezési mód egyaránt visszaköszön a festményeken.”

Keresztes Zsuzsa
Keramikus, szobrász, rongyképész
„Az elmúlt évtizedek során több művészeti ágban – akarva-akaratlanul – próbáltam ki magam. Ez nemcsak útkeresés volt, hanem hivatásommal együtt járó kihívás is.
A Magyar Televízió Szcenikai műhelyében, Óbudán, még akkor dolgoztam, amikor minden produkciónál (tévéjátékoknál, napi műsoroknál, játékfilmeknél...) magunk készítettük a díszleteket, maketteket, kellékeket és teljes bábfilmeket is. Egyedi, sajátos megoldásokra, önálló kreativitást igénylő szak- és társművészeti készségekre ösztönző időszak volt. Minden alkalmazott műfaj, szakág fejlesztette azt a technikát és anyagismeretet, amelyek későbbi tevékenységeimbe beépülhettek. Kiegészítésül az alkotótáborok közössége és kihívásai új kísérleteket, munkákat is jelentettek – a mindent megelőző rajzolás mellé társult a kerámia, intarzia, szobrászat és textilfestés időszaka is. 20 éve pedig mindezekhez a rongyokból készített képek ötlete. Ebbe az eddig ismeretlen műfajba talán sikerült minden előzőleg elsajátított művészeti technikát, tapasztalatot besűríteni (anyaghasználat, térlátás, kompozíció, színek harmóniája...). Örömmel, folyamatosan élem ezt az alkotói életet... Itthon és külföldön is több mint 150 önálló kiállításom volt. Társakkal közösen is több alkalommal. A pályázatok pedig mindig kihívást jelentenek – és »babérokat« is teremnek. Úgy tűnik, szeretik és keresik a képeimet – a fogadtatás várakozáson felüli és ez biztató.

A témaválasztásom függ attól, hogy hol vagyok: művésztelepen vagy útközben (firkálgatva), egy tanya árnyékban vagy a tengerpart sziklái között. De a legegyszerűbb látvány is lehet »téma« – egy öreg, fonott szék, egy épület hajlékony íve vagy egyetlen szál virág is. (Mindig a helyszínen készült rajzaim alapján születnek később a rongyképek.) De a téma függ attól a szándéktól is, hogy lehetőleg megörökítsem a múlt emlékeit is, és megőrizzem magamban is és munkáimban is a hagyományok tiszteletét és szeretetét. Ugyanakkor rongyképeimen, az elhasznált anyagokkal nem is tudok, nem is akarok »elpusztult« világot, borús hangulatú képeket készíteni. Isten kék ege alatt mindenki számára ott a csoda, a ragyogás, csak észre kell venni!”

Időpont: március 13. 8.15–18.15
Helyszín: Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ