Csizmadia László sajtótájékoztatón azt kérte, hogy minél többen, magyar zászlókkal vegyenek részt a Békemeneten.

Az útvonalról szólva ismertette: a gyülekező 12 órakor lesz a Komjádi uszoda előtt, majd a Margit híd felé indulnak, a tömeg a Szent István körúton, a Bajcsy-Zsilinszky úton, majd az Alkotmány utcán keresztül érkezik meg a Kossuth térre, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet.

Csizmadia László tájékoztatása szerint a mozgássérültek részére a színpadhoz közel elkülönített helyet biztosítanak, ahol magyar paralimpikonok kifejezik, hogy a béke pártján állnak.

A Békemeneten „lengyel testvéreink”, valamint az olasz nemzeti-konzervatív szakszervezet, az UGL népes küldöttsége, illetve a spanyol Solidaridad szakszervezet és a Roma Szeretetszolgálat is részt vesz – közölte.

Csizmadia László bejelentette továbbá, hogy a CÖKA vezetősége magánpénzből 250 ezer forintot adományoz a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek az Ukrajnából érkező menekültek támogatására.

Az ukrajnai háborúra térve rögzítette, hogy Európa és a világ biztonságát veszélyezteti, amikor egy szuverén ország, Ukrajna ellen orosz csapatok indítanak agresszív támadást. Magyarország is elítéli az inváziót, Oroszország mind a 27 EU-tagállamot barátságtalan jelzővel illeti – emlékeztetett.

Mint mondta, Magyarország „teljes szolidaritással” fogadja a háború elől menekülőket, magyarokat, ukránokat és más nemzethez tartozókat, a visegrádi országok mindent megtesznek a megsegítésükért. „Az európai polgárok egyöntetűen követelik a béketárgyalások folytatását és az EU tagországai teljes mértékben egyetértenek az agresszió elleni súlyos, de ésszerű szankciókkal” – hangoztatta.

Csizmadia László kitért arra is: a magyarok nagy többsége támogatja a kormány azon döntését, hogy Magyarország ne szállítson fegyvereket Ukrajnának és ne engedje át területén azokat.

A CÖF alapítója beszámolt arról is, hogy a Békemenet megemlékezik az 1848-49-es forradom és szabadságharc hőseiről, „lengyel testvéreinkről; hálával gondolunk Bem Józsefre és Józef Wysockira, akik a magyarok oldalán harcoltak”. 1848 eseményei arra is emlékeztetnek, hogy „a nehezen kivívott szabadságot még nehezebb megvédeni”; a történelem azt bizonyítja, hogy a béke mindig győz, a józan ész diadalmaskodik„ – emelte ki.

Bayer Zsolt szerkesztő-publicista azt hangsúlyozta, hogy a Békemenet mint elnevezés fennállása óta soha nem volt annyira aktuális, mint most. Az egyetlen normális, értelmezhető és helyes politikának a béke igenlését nevezte. Kitért annak fontosságára is, hogy az Oroszország elleni szankciók ”ne váljanak olyan fegyverré, amelyek visszafelé sülnek el„. Példaként említette, hogy ”a német kancellár rájött arra, amit a magyar kormányfő a kezdet kezdete óta hangsúlyoz„, miszerint csak olyan szankciókat lehet bevezetni, amelyek nem sújtják az azokat elrendelő országokat. Álláspontja szerint a szankciók alól az energiaszektort ki kell venni.

Széles Gábor nagyvállalkozó értékelése szerint az ukrajnai háborúnak gazdasági tekintetben is ”mélyreható következményei lesznek„; ”gazdaságilag még sokkal nehezebb a helyzet, mint politikailag„. Úgy vélte, ha Oroszországot ”vissza akarják nyomni„ középhatalmi státuszba, az az egész világon gazdasági lejtmenetet fog okozni.

Ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője elmondta, hogy a baloldal 1989 előtt és az után is a magyar emberek érdeke ellen politizált, és kizárólag a saját érdekeit nézte, most pedig fegyvereket küldenének Ukrajnába, amivel fenyegetnék Magyarország biztonságát; az orosz gázról való lemondás, illetve a gazdasági kapcsolatok megszakítása – álláspontja szerint – egyértelműen Magyarország érdekei ellen valók.

Fricz Tamás politológus, a CÖF-CÖKA kuratóriumi tagja arról beszélt, hogy a háború jelenleg felülírta azokat az értékrendi kérdéseket, köztük a nemzeti szuverenitást és hagyományokat, a keresztény gyökereket, amelyekért a Békemenet kiáll, de nem oldotta meg azokat. Úgy vélte, az ukrajnai háború rendezéséhez minden félnek nagyfokú önmérsékletre van szüksége. ”A Békemenetnek szó szerint is békemenetnek kell lennie„ – hangoztatta, majd méltatta Magyarország ”példás helytállását„ az ügyben.

Stefka István újságíró úgy vélekedett, hogy Magyarországot kétféle veszély fenyegeti: keletről a háború, nyugatról pedig a globalizmus, liberalizmus, amely be akarja kebelezni a hagyományaihoz ragaszkodó országokat.

Bencsik András, a Demokrata című hetilap főszerkesztője kifejtette, hogy az április 3-ai választáson ”élet és halál között kell választani„, és a rossz döntés Magyarországnak a háborúba való belesodródást is okozhatja. Úgy értékelt, akik részt vesznek a Békemeneten, Magyarország ”cselekvő hősei„, akik azt szeretnék, hogy a szeretet és az összefogás ereje érvényesüljön.

Az eseményen ifjabb Lomnici Zoltán bemutatta a CÖKA keretein belül működő Civil Igazságtételi Bizottság Talpra, magyar! című kiadványát, amely a ”rendszerváltás előtti és azt követő számtalan baloldali bűnt„ tárja fel. A kettős mércére utalva egyúttal elfogadhatatlannak nevezte, hogy ”nem volt nürnbergi pere a kommunista bűnöknek„.