Augusztustól októberig szüretelik az almát, a barackot, a szilvát és a szőlőt. A gazdák azonban ma már nem csak a környező falvakból toborozzák az embereket, hiszen 50 – 100 km-es távolságból is érkeznek napszámosok. A bérmegállapodás is különböző: van, akivel fix órabérre, másokkal pedig teljesítmény alapján szerződnek. A piaci verseny itt is szorítja munkáltatókat, hiszen a napszámosok akár pár száz forinttal több bérért is arrébb állnak. A szezonális munkák idején megszaporodnak a munkaügyi ellenőrzések is, amelyek során a szabálytalanságokat akár húszmillió forintos összeggel szankcionálhatják.

Ez a szőlő érettségi állapotától függ leginkább a szüret időpontja (Fotó: Shutterstock)

Ennyit lehet keresni
A bérek gazdánként változók, hiszen van fix órabér és teljesítménybér is. Minimálisan 5 400 forint a megkereshető napidíj, a jó szedők azonban naponta 10 000 – 15 000 forintot is kaphatnak. Évente 409 ezer ember teljes munkaidejére van szüksége Magyarországon a mezőgazdaságnak, ebből 34 ezer idénymunkás dolgozik általában az ültetvényeken, földeken.

Mikor kezdődik?
Ez a szőlő érettségi állapotától függ leginkább a szüret időpontja, illetve a borász döntésétől, hogy milyen bort szeretne készíteni az adott alapanyagból. A másik fontos tényező a szüret idejére várható időjárás.

Ilyen munkákat kell végezni a szüret alatt
A szüret komoly csapatmunka, amelyhez sok dolgos kézre, és szervezettségre van szükség. A szedők – nagyrészt lányok, asszonyok – kacorral (speciális szőlőmetsző kés), vagy metszőollóval vágják le a fürtöt, és a termés ezután a puttonyba kerül. A puttonyosok a legerősebb férfiak, ők viszik egy nagyobb tárolóba a szőlőfürtöket, majd innen a szállítók a borászat épületébe viszik a termést.