Erdély egyik legcsodálatosabb vidéke a Gyilkos-tó és környéke. Ám nemcsak itt érdemes kirándulni, ajánlott célba venni a környék egyéb látnivalóit is.
A Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén fekvő Gyilkos-tó mindössze 25 km-re található Gyergyószentmiklóstól. A vízparton kiépített turistaúton haladva egy óra alatt kényelmesen körbe lehet sétálni a tavat, amelyből meglepő módon megkövült fatörzsek csonkjai merednek az ég felé. De vajon hogy kerültek oda? A Fanny magazin cikke.
A 983 m magasan fekvő tó 1837-ben keletkezett, amikor a nagy esőzések miatt a Gyilkos-hegy egy része leszakadt. Az ebből származó törmelék egyfajta természetes gátat képzett az ott folyó patakok medrében, és a felgyülemlő víz elárasztotta a völgyet, vele együtt pedig az erdőt is – ezzel magyarázhatók a víz alól kibújó fatörzsek. A legenda szerint az itt legeltető pásztorokat is maga alá temette a leomló hegy törmeléke, és a vérük vörösre festette a tó vizét, ezért hívják románul Lacul Roșunak, régi magyar nevén Veres-tónak is. Ám a valóság valószínűleg az, hogy a belefolyó patakok vöröses színű hordaléka miatt ilyen a vize.
Bár a tó melletti parkoló környékén igencsak bazári a hangulat, ez ne szegje kedvét, induljon el a már említett kiépített turistaúton, és hamar maga mögött hagyhatja a város zaját. A tóban úszni, horgászni szigorúan tilos, a csónakázás viszont nemhogy megengedett, hanem egyenesen kötelező tevékenység. A gyalogtúrának egyébként vannak meglehetősen vadregényes szakaszai, elég, ha csak a Kis-Cohárd, a Nagy-Cohárd és a Gyilkos-kő nevű sziklatömbökre gondolunk, de a látvány mindent megér. Ha tapasztalt sziklamászó, akkor a Kis-Cohárdot nem csupán nézegetni érdemes, hanem meghódítani is: a 400 m magas csúcsról elképesztő kilátás nyílik a környékre!
Ha már a környéken jár, feltétlenül autózzon el a Békás-szorosba, ami a Kárpátok egyik legelképesztőbb mészkőbe vájt hasadékvölgye. Az utat, ami épphogy elfér a Békás-patak mellett, több kilométeren keresztül 300 m-es, szinte függőleges sziklafalak szegélyezik. Persze, még nagyobb élmény, ha ezt az utat is sétálva teszi meg, és útközben megcsodálja a vízeséseket, barlangokat.
Ha elég volt a túrázásból, eredjen a történelmi emlékek nyomába! A Gyergyószentmiklós tőszomszédságában található falu, Gyergyószárhegy ad otthont az erdélyi reneszánsz építészet egyik gyöngyszemének, a Lázár-kastélynak. A műemlék épület elődje még a XV. században épült, és többszöri átalakítás után, az 1980-as évek végén nyerte el mai formáját. Bár bemenni ma már nem lehet, kívülről is impozáns látványt nyújt. A környék másik reneszánsz nevezetessége a Csíkszeredán található Mikó-vár. A négy sarokbástyás épületet 1623-ban kezdték építeni, és története során számos méltóság lakta, de volt katonai intézet és kaszárnya is, amíg 1970-ben be nem költözött a falai közé a Csíki Székely Múzeum. A gazdag néprajzi gyűjtemény megtekintése után a kertben található falumúzeumban is elidőzhet.
A tekerőpataki Súgó-barlang a Keleti-Kárpátok egyik legjelentősebb cseppkőbarlangja. A feltérképezett járatok teljes hossza 1021 m, négyemeletes rendszerét nagyjából egy óra alatt lehet végig járni a vezetett barlangtúra során.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre