Erdő Pétert a ma sokféleképpen újraértelmezett család fogalmáról is kérdezték.

„Nekünk számot kell adni a hitünk és a reménységünk okáról, ahogyan azt Szent Péter levelében olvassuk. El kell mondanunk tehát azt, hogy hiszünk abban, hogy az embert Isten teremtette, mégpedig a saját képmására. Férfinak és nőnek teremtette, és a család az a közösség, amelyet Isten az ember számára rendelt, olyannyira, hogy maga a megtestesült második isteni személy (Jézus) is családban akart nevelkedni. Ezek azok az alapok, amire a mi családfilozófiánk épül.”

Erdő Péter bíboros áldást oszt a híveknek Fotó: Budapest-Esztergom Főegyházmegye/Csapó Viki

A tanítás lényege ellen lépnek fel

A beszélgetésben szóba került a világ különböző részein egyre-másra tapasztalható egyházüldözés kérdése, és az a jelenség, hogy előfordul, hogy a keresztény értékek hangoztatását jogi úton büntetik.

A keresztényüldözésnek mindig jellemzője volt az, hogy a tanítás lényegét ítélték el, az ellen léptek fel. Emlékezzünk, nem kell nagyon régre visszamenni, amikor itt nálunk a marxizmus, leninizmus volt a hivatalos világnézet. A Magyar Népköztársaság alkotmányában benne volt, hogy az ország vezető ereje a munkásosztály marxista-leninista pártja, tehát aki nem volt marxista-leninista, az nem is álmodhatott arról, hogy az ország vezetésében részt vegyen. Emellett volt ezer más is, például az, hogy tudományos világnézetként tanították a marxizmus-leninizmust, az ateizmussal együtt persze, és aki nem így gondolkodott, aki ezt nem vallotta, arra azt mondták, hogy tudománytalan, tehát veszélyes, így nem elfogadható. Az egyetemen bizonyos karokra, bizonyos szakokra nem vették fel, mert azt mondták, hogy nem lehet pedagógus az, aki vallásos szellemmel mérgezi a népet. Ezek a fajta – mondjuk nem véres – de azért súlyos következmények viszonylag hosszú időn keresztül megvoltak. A piarista gimnáziumban érettségiztem, és az osztályomban főleg az volt a kérdés a legtehetségesebb osztálytársak felé, hogy milyen mérnökök akarnak lenni. Az, hogy esetleg nem mérnök akart volna lenni, hanem valamilyen bölcsész szakon tanulni, föl se merült, mindenki tudta, hogy azt nem lehet.”

Erdő Péter a máriaremetei szabadtéri találkozón beszélt a katolikus egyház következő eseményeiről Fotó: Budapest-Esztergom Főegyházmegye/Csapó Viki

Tartós élelmiszer a szeretetkonyhákra

A magyar katolikus egyházfő beszédtémái közül nem maradhatott ki az Ukrajnában zajló háború sem, és az ezzel kapcsolatos példaértékű magyar segítségnyújtás és a cselekvő szeretet gyakorlata.

„A katolikus egyháznak történelmi tapasztalatánál fogva van egy helyi szintű segítő szervezeti hálója, a plébániai karitász csoportok, ahol önkéntesek dolgoznak és segítenek. Aztán vannak az egyházmegyei karitász szervezetek, és az országos karitász. Ezenkívül aktív a Máltai Szeretetszolgálat, és vannak még más csoportok, lelkiségi, közösségi mozgalmak is, amelyek ezzel foglalkoznak. A szervezeti kereteken túl, a kereszténység lényegéhez tartozik a segítő szeretetnek a kötelessége, tehát aki a hitét meg akarja élni, és látja, hogy nagy szükséget szenvednek a közelében, az egyénileg is igyekszik segíteni. Hozzá kell tegyem, hogy ez a jó és szervezett hozzáállás azért volt lehetséges, mert a menekültek nagy része nem kért tartós ellátást. A hozzánk érkező 800 ezer ember közül több mint 700 ezer csak átment az országon, és másfelé tartott. Akik hosszabban itt maradtak, azok viszont megkapták mindazt, amire szükségük volt.”

Nem csak a magyar ajkúak kapnak segítséget

Erdő Péter külön kérésre kitért a kárpátaljai katolikusok helyzetére is.

„Kárpátalján többféle katolikus él: vannak a latin szertartású katolikusok, akiknek egy része nem tud magyarul, vannak a görög katolikusok, akik nagyobbik részben nem magyar, de vannak köztük azért magyar ajkúak is. Sokan átjöttek Magyarországra, főleg a magyarok, az ő helyzetük nagy kérdés: mikor tudnak, mikor akarnak, mikor mernek visszatérni a szülőföldjükre? Az biztos, hogy nekik a legkönnyebb Magyarországon is gyökeret verniük , akár munkahelyet találni, akár iskolát a gyerekeknek, akár egyéb segítséget. A többiek, akik ott maradtak, ők is rendszeresen kapják a segítséget, többek közt a karitásztól. Eleinte nagyon sok mindenre volt szükség, most az élelmiszer a legfontosabb. Főleg az olyan tartós élelmiszer, amiből az egyházi szeretetkonyhákon tudnak főzni. Az egyházmegyéknek sok ilyen konyhájuk van, hiszen nagyszámú menekültet kellett elhelyezni különböző településeken. Az ukrán hatóságok előírták, hogy a kisebb falvakban legalább ötven, nagyobb településeken még több belső ukrajnai menekültet kell elhelyezni, és el is kell őket látni, lehetőség szerint naponta meleg ételt kell biztosítani számukra. Ehhez kellenek a tartós élelmiszerek, ebben próbálunk segíteni, és erre jó az egyházi karitász, akár a Kárpátokon túl is, hogy megbízhatóan jó helyre kerüljön az adomány, azokhoz, akiknek tényleg szükségük van rá.

Erdő Péterrel a hívek is tudtak szót váltani Fotó: Budapest-Esztergom Főegyházmegye

Ingyenes fesztivál, hálaadó zarándoklat, tavaszi pápavárás

A bíborostól megtudhattuk azt is, hogy a nyárra és az év hátralévő részére mire készül a magyar katolikus egyház. Kiderült, hogy lesznek nagy, ingyenes zenei, felekezeteken átívelő keresztény fesztiválok is, például a júniusi Dicsőítő Sziget és a júliusi Bőköz.

Ősszel lesz egy hálaadó zarándoklat Fatimába, hiszen a tavaly szeptemberben Budapesten tartott 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ügyét előzetesen teljes egészében fölajánlottuk a fatimai Szűzanyának. Illik visszamenni, megköszönni neki a közbenjáró segítségét. Egyébként a fatimai Szűzanyához különben is nagy szeretettel kapcsolódunk, tudjuk, hogy Szent István király országunkat fölajánlotta a Szűzanyának. Ezt jelzi, hogy a fatimai bazilikában Szent István király szobra a sorban a legelső. Fontos, hogy szeptemberben megint közös évnyitóval kezdjük a tanévet. Jövő tavaszra pedig ismét várjuk Ferenc pápát. Ő mondta nekünk a tavalyi találkozón, hogy szívesen eljön újra. Mi a püspöki karral együtt meg is hívtuk, és már a következő hónapokban készülünk erre az eseményre.”

Máriaremete után a következő szabadtéri katolikus zenei találkozó a Dicsőítő Sziget lesz Fotó: Budapest-Esztergom Főegymázmegye/Csapó Viki

Dicsőítő Sziget

A június 19-i Dicsőítő Sziget https://dicsoitosziget.hu/ ingyenes keresztény könnyűzenei fesztivál, amelyen közel 40 előadó lép színpadra, többek között a Kaláka, Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, Szabó Balázs, Mező Misi és az Eucharist, Fóris Rita, Bolyki Balázs és a Before B4, Heinczinger Mika a Misztrál együttesből és Sillye Jenő. Az esemény fővédnökei Erdő Péter bíboros, Herczegh Anita asszony, a Regőczi Alapítvány kuratóriumának elnöke és Palánki Ferenc püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának elnöke. A felekezeteken átívelő keresztény fesztiválnak a Szentendrei-sziget legdélebbi települése, Szigetmonostor ad otthont. Dicsőítő Sziget programjai augusztus 9-én (eső esetén augusztus 10-én) a Tihanyi félsziget mellett, vízen, vitorláshajókon folytatódnak Dicsőítő Sziget Balaton elnevezéssel. A fesztiválon a Regőczi Alapítványon keresztül lehetőség van a Covid-árvák támogatására.

Bőköz Fesztivál

A Július 7–10-ig tartó VII. Bőköz Fesztiválon minden előadás, koncert és kiállítás ingyenes http://bokozfesztival.hu/. Itt lesz Az Ég tartja a Földet Szent Erzsébet musical zeneszerzőjeként is megismert Szikora Robi – ezúttal az R-GO 40 nagykoncerttel, valamint Szulák Andrea, Varga Miki és Dolhai Attila is énekel.