Újabb fordulat a Városháza-botrányban: vallott az 1-es számú tanú

Az 1-es számú tanú a nyomozók kérdésére elmondta: az első találkozón – amely 2021 tavaszán a Westend irodaházban zajlott le – Berki Zsolton kívül egy másik személy is jelen volt, de semmi konkrétumról nem esett szó.

Berki csupán arról biztosította, hogy a Városháza valóban eladó, és egyben afelől érdeklődött, hogy az amerikaiakat érdekelné-e az üzlet.

A tanú egyébként azért adott Berki szavára, mert korábban „már hallott olyan teljesült ügyletről”, amelyben ő segédkezett, valamint tudta, hogy a férfi befolyással rendelkezik a fővárosi vagyonkezelőnél.

A Városháza ára 40 milliárd lett volna

A második egyeztetésre Berki Zsolt már a Városháza dokumentációjával érkezett, és jelezte, hogy „elküld majd egy megbízási szerződést, amely igazolja, hogy ő ezen ügyletekben eljárni jogosult”.

A tanú a harmadik találkozóval összefüggésben közölte, hogy a megbeszélésen rajta és Berki Zsolton kívül egy izraeli befektetői társaság képviselője is jelen volt. Ekkor már szó esett arról, hogy a Városháza ára 40 milliárd forint lenne, a „jutalék” pedig 10 százalék, amelyet a tanú és az izraeli fél képviselője is sokallt.

A harmadik egyeztetésen „mi mondtuk Berki Zsoltnak, hogy szeretnénk a megbízójával is tárgyalni. Ő mondta, hogy amennyiben komolyan érdeklődünk az üzlettel kapcsolatosan, úgy majd Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel kell tárgyalnunk, de konkrétumokat nem mondott” – fogalmazott vallomásában az 1-es számú tanú. Hozzátette: a harmadik találkozó után Berki küldött számára egy szerződéstervezetet, amelyben benne volt a vételár és a jutalék is. Előbbi összeg „harmincvalamennyire” változott, utóbbi, vagyis a „jutalék” mértéke viszont maradt 10 százalék.

A kihallgatáson a nyomozó arról is érdeklődött, hogy miért tartották Berki Zsoltot nagyon profinak és bennfentesnek, illetve vajon miért gondolták, hogy ténylegesen lehet felhatalmazása. A tanú erre válaszolva kijelentette, Berki több olyan e-mailt küldött, amely a vagyonkezelőtől indult. Kitért arra, hogy az e-mail-váltások megismerkedésük, vagyis 2019 óta „nem nagy rendszerességgel, de folyamatában történtek”.

A levelekben Berki arról érdeklődött, hogy a szóban forgó ingatlanok megvásárlása érdekli-e az amerikaiakat. Az 1-es számú tanúban a bizalmat az is erősítette Berki iránt, hogy a férfi korábban jelen volt két olyan bejáráson, amelyen eladó fővárosi ingatlanokat mutattak be.

Az amerikai befektetők képviseletében eljáró személy jelezte továbbá, hogy az üggyel összefüggésben nála fellelhető levelezést átadja a nyomozóknak.

Mint ismert, az Anonymus által tavaly nyilvánosságra hozott hanganyagokból azokról az egyeztetésekről derültek ki részletek, amelyekben a Városházát – Berki Zsolt, Gansperger Gyula baloldali üzletember és Bajnai Gordon volt kormányfő közreműködésével – orosz befektetőknek próbálták meg eladni. Később kiderült, hogy Berkin keresztül olasz üzleti köröknek is felajánlották az ingatlant. Az 1-es számú tanú pedig egyértelművé tette, hogy rajta keresztül amerikaiaknak kínálták a Városházát, de egy üzleti megbeszélésen az izraeliek is részt vettek.

A főváros minden követ megmozgatott, hogy eladja az ingatlant

Vagyis egyértelműen kijelenthető, hogy a Karácsony Gergely vezette főváros Berki Zsolton keresztül gyakorlatilag minden követ megmozgatott, hogy vevőt találjon Budapest egyik legértékesebb ingatlanára, ráadásul úgy, hogy az üzlet után hatalmas összeget, hozzávetőlegesen négymilliárd forintnyi kenőpénzt osztottak volna vissza.

A botrány kirobbanását követően számos feljelentés született, a rendőrség befolyással üzérkedés, hűtlen kezelés, csalás, hivatali visszaélés, vesztegetés és vesztegetés elfogadása gyanúja miatt rendelt el nyomozást.