A miniszterelnök-helyettes a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) 67. közgyűlésének megnyitóján a Hungexpón a vadászat legitimitását többi között azzal indokolta, hogy „az ember antropológiájának meghatározó része” az ősidőktől származó vadászszenvedélye, mint mondta, ennek mai megvalósulása a vadászati kultúra.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Semjén Zsolt szerint mindezek miatt „nem nekünk kell magyarázkodnunk a tekintetben, hogy miért vadászunk, az szorul magyarázatra, hogy miért tagadja meg valaki az őseinek az örökségét, és miért tekint előítéletesen a vadászokra és a vadászatra”.

Kiemelte, sem agrárium, sem erdőgazdálkodás, sem valódi természetvédelem nem létezik fenntartható vadászat nélkül, amelyre egyúttal a mennyiségi és minőségi vadgazdálkodáshoz is szükség van.

Fotó: Metropol/MK

Semjén Zsolt véleménye szerint ha ezeket az érveket a társadalomnak elmondják, akkor lesznek ugyan viták, de most van az a pillanat, amikor „defenzívából, offenzívába kell átmenni, mert ha ezt most nem tesszük meg, a gyerekeink és az unokáink már nem fognak vadászni”. Ez pedig – mint fogalmazott – „az emberiség egyik nagy értékének és nagy hagyományának a pusztulását jelentené”.

Fotó: Metropol/MK

A miniszterelnök-helyettes arról is beszámolt, hogy Magyarországon a vadászat védelmét piramisformában alakították ki. A következő hetekben tartó világkiállítás a piramis csúcsa, a következő szinten az ország három részében kialakított nagy múzeumi kiállítások állnak.

Fotó: Metropol/MK

Közölte: Keszthelyen a látogatók Windich-Grätz herceg és Hidvégi Béla vadász gyűjteményét tekinthetik meg. Vásárosnaményban magángyűjteményekkel, az ország középső részén, Hatvanban az Országos Vadászati Múzeumban a Kárpát-medence vadászati értékeivel találkozhatnak az érdeklődők. A piramis következő szintjén pedig az országban működő 1500 vadásztársaság által szervezett helyi rendezvények állnak. Ezek azt szolgálják, hogy közel vigyék az emberekhez a vadászat értékeit.

A rendezvényen Semjén Zsolt a CIC elnökétől, George Amantól vehette át a CIC érdemérmének arany fokozatát, amelyet a vad védelemért végzett kimagasló munkát végző embereknek adományoz a szervezet.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Kovács Zoltán: a magyar vadgazdálkodás példaértékű

Magyarországon példaértékű a vadgazdálkodás, a természeti kincsek kezelése – mondta Kovács Zoltán az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos a rendezvényen vasárnap.

A kormánybiztos a Fenntartható Vadgazdálkodásról Szóló Együttműködés (CPW) vadvilág fórumának megnyitó plenáris ülésén elmondta: 5 évvel ezelőtt alakították ki azt a jogi keretet, amely ma a vadászatot szabályozza.

Fotó: Metropol/MK

Kovács Zoltán arra biztatta a konferencia résztvevőit, tekintsék meg a „magyar utat”, mert lehet, hogy találnak olyan elemet, amelyet saját országaikban is alkalmazni tudnak.

A világkiállítás jelmondatáról pedig megjegyezte, az, hogy egyek vagyunk a természettel, azt jelenti, minden szükséges és rendelkezésre álló eszközzel biztosítani kell a természeti környezet fenntartható használatát.

Elizabeth Maruma Mrema, a Biológiai Sokféleség Egyezmény főtitkára videóüzenetében elmondta, a Fenntartható vadgazdálkodással foglalkozó együttműködési partnerség 14 nemzetközi szervezetből áll. A partnerségi szervezetet 2013-ban hozták létre, célja, hogy a szárazföldi gerinces vadon élő állatokkal való fenntartható gazdálkodást előmozdítsa a biológiai sokszínűség megőrzésével.

Fotó: Metropol/MK