Az elmúlt évtizedekben tudósok és kutatók ezrei próbálták felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a klímaválság és a túlfogyasztás idővel megbosszulja magát. Úgy tűnik, hogy ez a szörnyű jövőkép mostanra valósággá vált, a visszaszámlálásnak tehát sajnos vége van. Ebben a pillanatban is már abban az ijesztő jelenben élünk, amit eddig csak a világvégefilmek legdrámaibb jelenetei vetítettek előre.

Védjük meg a bolygónkat, mert még szükségünk van rá! – Fotó: Shutterstock

2030-ban mindenképpen eljutunk egy olyan fordulóponthoz, ahonnan nincs visszaút és ez nem azt jelenti, hogy egy nap alatt hal ki az emberiség, de ez egy folyamatos olyan fenyegetettségi állapotot eredményez a Földön, amelyekre legalábbis most napjainkban semmilyen megoldás nem látszik” – mondta dr. Juhász Árpád geológus.

Az első komoly figyelmeztető jeleket a 2000-es években kapta az emberiség. Először nagy gondokat a 2003-as európai hőhullám okozott, amely rengeteg halálos áldozatot követelt, majd jött 2008 és a világgazdasági válság, ezt követte a 2015-ös migrációs válság, amely ismét hatalmas problémákat okozott, majd jött a koronavírus, amely ismét szedte halálos áldozatait.

„A háború és a veszélyek évtizedében élünk”

„Azt gondolom, hogy a legnagyobb probléma pedig, ami mindezek hátterében meghúzódik, azok a természeti dolgok – és most nem a Covidra gondolok, nem a járványra gondolok –, amelyek kapcsán arról kell beszélnünk, hogy meddig fenntartható a civilizációnk ebben a formában, ahogy most létezik, ezzel a fogyasztási tempóval, ezzel a fogyasztási kultúrával, azzal, hogy feléljük a tartalékainkat, a Föld erőtartalékait” – magyarázta Katona Csaba történész.

A háború és a veszélyek évtizedében élünk, tehát könnyen elképzelhető, hogy ez az egész évtized ilyen válságokkal lesz teletűzdelve és azt sem lehet megjósolni, hogy például a koronavírus-járvány az őszi időszakban hogyan tér vissza” – nyilatkozta Deák Dániel a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Erre van szükség, hogy megmaradjon a Földünk olyannak, amilyennek szeretjük

„Nagyon sokszor apró cselekedeteinket meggondolatlanul hajtjuk végre, csak eldobok egy szemetet és akkor azt szokták mondani, hogy na jó, jó, jó, én miért ne dobjam el, eldobja ötmillió másik. Ötmillióan nem dobjuk el, annak azért már van súlya, de megfordítom, ha ötmillióan eldobjuk, annak is van súlya. Tehát egy sokkal fegyelmezettebb, sokkal visszafogottabb, sokkal átgondoltabb, sokkal intelligensebb életmódra lenne szükség. Nem olyanra, amelyet központi parancsra teljesítünk, mert azt zsarnokságnak hívják, hanem ahol a józan belátás és intelligencia győzedelmeskedik” – mondta a szakember.