Ezek az állatok azonban nem a mai óriáspandák közvetlen ősei, hanem csak azok közeli rokonai, amelyek körülbelül 6 millió évvel ezelőtt éltek Európa keleti peremén. A szakértők szerint a faj körülbelül akkora vagy valamivel kisebb méretű lehetett, mint a mai óriáspanda.
A Bulgária északnyugati részén felfedezett kövület kapcsán a tudósok úgy vélik, hogy az ősi panda valószínűleg egy mocsaras erdőben élt, ahol az ottani növényekkel táplálkozott.
A Journal of Vertebrate Paleontology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a modern pandákkal ellentétben fogainak csúcsa nem tűnik elég erősnek ahhoz, hogy porrá törje a bambusz fás szárát. A választott tápláléka ezért ehelyett valószínűleg valamilyen „lágyabb„ növény volt. Ennek ellenére a fogai mégis alkalmasabbak voltak a keményebb ételek megrágásához, mint a régebbi rokonfajoknak.
A tanulmány szerint ez a felfedezés jól illeszkedik ahhoz az elképzeléshez, miszerint a modern óriáspandák a húsevő medvéből fejlődtek ki, amivel betöltenek egy évmilliókkal ezelőtti ökológiai rést.
Nikolai Spassov paleontológus, a bolgár Nemzeti Természettudományi Múzeum munkatársa úgy fogalmazott: az óriáspandákat gyakran nevezik élő kövületeknek, mivel evolúciós történetük során nagyon keveset változtak.
A szakemberek úgy gondolják, lehetséges, hogy az óriáspandák a húsevő medvékből fejlődtek ki Európában, mielőtt kelet felé indultak volna. De az is lehetséges, hogy Ázsiából származnak, míg egy másik ág Európa felé terjedt, ahol kihalt. A modern óriáspandák legvalószínűbb rokona Kínában élt mintegy 8 millió évvel ezelőtt.
