Elbújnak a hajléktalanok a kijárási tilalom alatt, így még nehezebb a segítségnyújtás

Dr. Miletics Marcell a Baptista Szeretetszolgálat Utcafront részlegének vezetője, egyetemi adjunktus és mellette szociális munkás. Minden szerdán krízisautóba ül, hogy segítsen a hajléktalanokon. Ahogy ő mondta, örül a krízishívásnak, mert ez azt jelenti, hogy valakinek akár az életét is meg lehet menteni. A szervezetnek van nappali melegedője, éjjeli szálláshelye, de működtetnek utcai szociális gondozást is.

Ha jön a hívás, rögtön menni kell

Másodperceken múlhatnak emberi életek, ezért fontos, hogy jegyezzük meg a következő számot: +36 1 338 41 86, és hívjuk, ha fagyveszélytől óvunk valakit. A kijárási tilalom miatt, kevesebb a hívás, de már +5 fok alatt is meg lehet fagyni, ha valakin nincs elég ruha vagy a hideg földön fekszik.

Egy jó szóval is segíthetünk

Ha mindenki úgy beszélne a postán vagy a közértben, mint ahogyan a minket kísérő Marcell az utcán remegve üldögélő Károllyal, akkor jobb kedvük lenne az embereknek. A szociális munkás elmondta, sokszor elég csak egy jó szó, de tudja és érti, hogy ez nem könnyű. Sok keserűség, fájdalom és tragédia húzódhat meg egy közterületen élő ember viselkedése mögött.

Sok egyenruha mögött érző szív van

Az emberek sokfélék, ezért különbözőképpen reagálnak krízishelyzetben. A szociális munkás kiemeli, hogy nagyon sokszor látják, hogy segítőkészek és együttműködőek a mentősök. „Azt lehet látni, hogy nagyon sok egyenruha mögött érző szív van és humánus megközelítés, ilyenkor szárnyalunk és együtt tudunk dolgozni, ha az ellenkezőjét tapasztaljuk, az kicsit nehezebb.”

Károly mentése

Károly egy kert előtt ült, nem volt rajta maszk, egyből adtunk rá egyet, ellenőriztük az iratait, majd jöttek a kérdések: Hogy hívják? Mikor volt tüdőszűrésen? Ez azért volt szükséges, mert a TBC jobban terjed a hajléktalan emberek körében. Ezután pedig megkérdeztük, hogy van-e hol laknia? Kiderült, hogy Károlynak van egy horgásztanyája, vagyis nem hajléktalan ember.

Megtudtuk, hogy nemrég a közeli kórházban kezelték Károly bácsit, utánanéztünk, hogy milyen vizsgálatokon volt, illetve megkérdeztük, hogy tud-e a fűteni a horgásztanyán lévő házban, majd ezután megkértük, hogy álljon talpra. Károly nem tudott felállni, a gerince miatt. Kiderült, hogy 15 éve rokkantnyugdíjas, mentőt hívtunk, ami hamar megérkezett. Egy rendőrautó is megállt mellettünk, kiszállt a rendőr az autóból, és odajött hozzánk, majd megkérdezte: Van-e probléma? Mindenki megértő volt, Károly kórházi kezelésre szorult, így nem vittük el sem a horgásztanyájára, sem a hajléktalanszállóra. Nagyon jó érzés volt, hogy segíteni tudtunk.

A pénzadás dilemmája

Szinte mindennapos jelenség az aluljárókban, hogy a hajléktalan emberek pénzt kérnek. Sokan azért, nem adnak, mert nem szeretnék, ha italra költenék. A szociális munkás a Metropolnak bevallotta, hogy ő szokott pénzt adni, mert ez segít a napi túlélésében, a rendszeres támogatás azonban az életforma fenntarthatóságát segítheti elő.

A hajléktalan emberek többsége dolgozik

Több ezer hajléktalan kérdeztek meg abban a kutatásban, amelyből kiderült, hogy a hajléktalanok 60-70%-a dolgozik. A szociális munkás lapuknak elmondta: „Lakóink jó része reggel 4-kor indul dolgozni a szállóról”. Arra a kérdésünkre is választ kaptunk, hogy mi van azokkal a fiatal hajléktalan emberekkel, akik drogoznak és zaklatják az utasokat, és ezzel nehezítik a közlekedést. „A hajléktalanságban lévő embereknek okuk és céljuk van azzal, ahogyan viselkednek, ez természetesen kiveri a biztosítékot egy átlag embernél. A drogost is csak addig nem értjük, amíg nem a saját családon belül válik valaki drogfüggővé„-osztja meg gondolatait a Metropollal az adjunktus.

A hajléktalanszállókon terjed a Covid

Korábban már írtunk arról, hogy a hajléktalan emberek azért nem mennek szállókra, mert nem akarnak koronavírus-fertőzöttek lenni, illetve hogy ezekben az intézetekben ember embernek farkasa, gyakorlatilag hajléktalan ember lop meg hajléktalan embert. „Vannak, olyan szállások, ahol nagyon megvan a Covid. Lehet arról is hallani, hogy hajléktalan emberek panaszkodnak arról, hogy agresszió, lopás van a szállókon. Nálunk is előfordul az ilyesmi, ahol sok ember van, ott sajnos ez előfordul”

„Nálunk emeletes ágyak vannak, 4 fő/négyzetméter, a távolságtartás gyakorlatilag értelmezhetetlen. Arra viszont tudunk figyelni, hogy maszk, fertőtlenítés, szellőztetés és takarítás legyen, vagyis hivatalos protokollok vannak”- fejezi be mondandóját dr. Miletics Marcell.

+ 5 fok alatt már megfagy az ember

A téli időjárásban nehéz a túlélés, ha az embernek nincs fedél a feje fölött. Ahogy a szociális munkás elmondta, +5 fok alatt már meg lehet fagyni, ha valakin nincs elég ruha a hideg földön fekszik, ezért is lényeges jegyezni ezt a számot:+36 1 338 41 86 , és hívjuk ha fagyveszélyben látunk valakit. A kijárási tilalom miatt kevesebb a hívás, hiszen a hajléktalan ember ilyenkor elbújik.

Hogyan segítsünk?

Végezetül arra a kérdésre, hogy meddig segíti a szervezet a hajléktalan embert, az egyetemi tanár lapunknak elárulta: „addig, fogjuk a hajléktalan ember kezét, ameddig erre neki szüksége van. A cél, hogy az embert amennyire a lehetőségek engedik önellátóvá tegyük, önellátóvá váljon. A szociális munka végcélja, hogy feleslegessé váljon”.