A járvány alatt sem emelkedett október közepéig a magyarországi összhalálozás

A KSH állományába október 11-én feltöltött adatok szerint Magyarországon összesen 2470 fő hunyt el, míg egy évvel korábban, a 2019. október 7-ével induló héten 88 fővel kevesebben, vagyis 2382-en haltak meg.

Galgóczy Ágnes még az októberi operatív törzs sajtótájékoztatóján mondta el, hogy bár a koronavírusban elhunytak száma napi szinten folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, a koronavírussal összefüggésben az elmúlt 10 évre visszatekintve az összhalálozás nem nagyobb most, mint az elmúlt 10 évben - derül ki a statisztikából.

A portál ismerteti, hogy Magyarországon a legfrissebb adatok szerint mindeddig 2438 fő hunyt el a pandémia miatt, ugyanakkor az előző éveket tekintve átlagosan hetente 2500-an haltak meg. Vagyis ha március elejétől egészen a mai napig átlagoljuk az elhunytak számát, akkor hetente átlagosan 69 fő hunyt el koronavírusban.

Sőt, az előző év azonos időszakához képest az elhunytak között a 65 évnél idősebbek száma csökkent. Viszont a statisztikai adatok közt nem szerepel a fiatalabb korosztály. Magyarországon a legfiatalabb áldozata a járványnak egy 21 éves nő volt.

A KSH oldalán az adatokat tovább olvasva a leggyakoribb halálokokat is számszerűsítik. Eszerint tavaly legtöbben rosszindulatú daganatokban hunytak el (14 471 fő) és egyéb szívbetegségben (14 685 fő). Az agyérbetegség (6507 fő) mellett a motoros járműbalesetekben elhunytak (205 fő) számát is feltünteti az adatsor. A 2019-es statisztikai adatok közt természetesen a Covid–19-vírus halálokként nincsen feltüntetve.

A talányra van magyarázat

Az elsőre nehezen értelmezhető halálozási statisztikát az influenzavírus is módosítani fogja még év elején. Lantos Gabriella egészségügyi szakember szerint évente átlagosan 3–5 ezer közöttire tehető azoknak a száma, akik az influenza valamilyen szövődményében vesztik életüket.

Az ugyanakkor kijelenthető: a koronavírus hatásai ma még nem érzékelhetőek a magyar halálozási statisztikákban. Igaz, ez részben azért is van, mert a tavaszi kijárási korlátozások idején értelemszerűen kevesebb volt például a halálos kimenetelű közúti baleset – hiszen az emberek jellemzően otthon maradtak hosszú hetekre. De más fatális fertőzések kialakulásának esélye is drasztikusan csökkent a távolságtartás, a maszkviselés, a távmunka/távoktatás és az önkéntes karantén miatt.