Józsefvárosban kívülről érkező hajléktalanok sokkal könnyebben kapnak bérlakást, mint a helyi lakosok

Míg egy józsefvárosinak egyévnyi állandó bejelentett lakcímre, vagy bejelentett tartózkodási helyre van szüksége ahhoz, hogy bérlakásra pályázhasson a Pikó András vezette önkormányzatban, addig egy hajléktalan – aki rendelkezik hajléktalanszállóra bejelentett lakcímmel–, gyakorlatilag minden további nélkül benyújthatja igényét, akkor is, ha például Szegedről érkezik. 

Azt gondolná az ember, hogy egy kerületi bérlakásprogramot a kerületieknek írnak ki. Első ránézésre Pikóék is így jártak el, de aztán kiderül a felhívást olvasva, hogy gyakorlatilag mindenki könnyebben pályázhat lakásra a helyieken kívül. Mivel elég kevés a lakható bérlakás a kerületben, ezért a józsefvárosi bérlők számára a pályázati kiírással jelentős „konkurenciát” teremtett a baloldali városvezetés. 

Eltekintenek az egyéves bejelentett, folyamatos tartózkodási helytől vagy állandó lakcímtől mint feltételtől: 

• ha valaki igazolhatóan 90 napot meghaladóan a Józsefváros által fenntartott Családok Átmeneti Otthonának lakója, 
• ha a LÉLEK program érintett szálló/ház/lakás lakója,
• ha Józsefváros területén hajléktalanellátó intézményben él.

Természetesen az nem kérdés, hogy a fedél nélkülieket segíteni kell, de az nem mindegy, hogyan. A lakosságnál már rég elpattant a „cérna”, hiszen miután ebben a kerületben van az egyik legtöbb szálló és ellátó – illetve a polgárőrség sem végzi a dolgát, miután Pikó Andrásék felszámolták –, újra tömegesen visszatértek a hajléktalanok a közterületekre. 

Miután a hajléktalanszállókra az ország bármely pontjáról érkezhetnek fedél nélküliek, és egy gyors adminisztrációt követően lakcímet is kapnak például a Pikó András által támogatott, Iványi Gábor vezette Dankó utcai Oltalom Karitatív Egyesület által üzemeltetett ellátó címére, így gyakorlatilag másnap már be is adhatnák lakásigényüket az önkormányzati pályázatra. Józsefvárosban egyébként öt ellátó működik.  

Már az is nagy kérdőjel, hogy valójában mennyi fedél nélküli van bejelentkezve lakcímmel Józsefvárosban, például az Oltalom által. Ezt maga Iványi Gábor sem tudta megmondani azon a testületi ülésen, amikor Pikó András 10 millió forint támogatást is adott szervezetének.

Egy elrettentő példa: gyújtogatás, rablógyilkosság a „menedékhelyen”

Az, hogy hajléktalanokat költöztetnek bérlakásokba, finoman szólva sem mindig zökkenőmentes elképzelés. Ezt éppen egy józsefvárosi eset tükrözi a legjobban. 

Mint ahogyan korábban megírtuk, a Karácsony Gergely vezette főváros eddig több mint 100 bérlakást adott át fedél nélkülieknek. A fővárosi hajléktalanellátási rendszer „állatorvosi lova” a Józsefvárosban lévő Kőbányai út 22. A 150 családnak otthont adó épületbe pár éve Karácsony és Pikó a lakók előzetes véleményének kikérése nélkül költöztetett hajléktalanokat. Azóta rendszeres a randalírozás, mindent elárasztott a mocsok, a régi bérlők pedig este 6 után már nem mernek kilépni a lakásaikból. Éjszakánként átveszik az uralmat az ordibáló drogosok és a rendőröket naponta kell kihívni. A házban volt már gyújtogatás, öngyilkosság és rablógyilkosság is.

FRISSÍTÉS:

A józsefvárosi önkormányzat a következő közleményt küldte át lapunknak a cikkünk kapcsán:

"Józsefváros minden lakáspályázata nyilvános, átlátható, szigorú pontozási rendszer alapján van meghirdetve és eszerint kerül elbírálásra is.  A kerületben élő hajléktalan emberek nem előnyt élveznek a lakáspályázatokon, hanem nem záródnak ki automatikusan a pályázatból amiatt, mert nincs hosszabb idejű bejelentett lakcímük a kerületben.

A pontrendszer gondoskodik arról, hogy a kerületi lakáspályázatokon a legrászorultabb pályázók juthassanak lakáshoz, és ezek között fontos szempont a jelenlegi lakhatás minősége, az együtt költözők száma, a pályázó és családja szociális körülményei (jövedelmi helyzet, egészségügyi állapot, egyéb élethelyzetet meghatározó körülmények) valamint az is, hogy valaki mennyire kötődik a kerülethez.

A fenti szempontok következtében a pályázati rendszerünk elmúlt két évében egyedülálló hajléktalan ember nem tudott pályázaton lakáshoz jutni, mert a több fős, több problémás családok  magasabb pontszámot elérve előnyt élveznek.

A pályázati a pontrendszer biztosítja azt is, hogy minél régebben lakik valaki Józsefvárosban, annál több pontot kap a pályázatára. Ha valaki kevesebb, mint 2 éve él a kerületben, az erre egyáltalán nem kap pontot.

Az esélyek az objektív pontrendszer révén kiegyenlítettek, azonban azok élveznek előnyt, akik nehezebb helyzetben vannak és hosszabb ideje élnek a kerületben."