Elképesztő siker: a világ legszebbjének választották ezt a pesti kávéházat

A New York kávéház, a U City Guide által két egymást követő évben is a világ legszebb kávéházának kikiáltott helye idén is tarolt a neten. A külföldről idelátogatók nem csak olyan helyszínnek tartják, amelyet nem szabad kihagyni, ha Magyarországon járnak, hanem egyenesen bakancslistás élményként aposztrofálják. A The Sun egyik munkatársa azt írja: „a kávézók sehol sem olyanok, mint Budapesten!” A Hand Luggage Only közösségi oldalán megosztott egy videót is a New York kávéház lenyűgöző épületéről, az andalító komolyzenei előadásról és a gasztronómiai ínyencségekről.

„Ez a New York kávézó, széles körben a világ legszebb kávézójaként tartják számon” – írta egy angol a fotója mellé üzenetnek. Egy másik kommentelő hozzátette: „A csodálatos látvány tetejében, gyönyörű szerenád is szól, amíg étkezel”. „A hely hangulata tökéletes, 10-ből 10 pont!” – lelkendezett egy másik brit, aki kifejezetten azért utazott Budapestre – ami otthonától csak két és fél órányi repülőútra található –, hogy elfogyasszon egy pazar kávét, és élvezze az átlényegülés élményét. 

A New York mindig is több volt, mint egy kávéház

A kávéház már a kezdetektől a magyar irodalmi élet örökös helyszíne, azzal együtt, hogy napjainkban főként turisták és művészetkedvelők ostromolják. Nem is csoda, hogy a bebocsátásra várók sora állandó jelleggel a Blahánál végződik. Hiszen aki varázslatra vágyik, bevállalja a sokszor bő félórás sort is azért, hogy aztán elmerüljön a legendás 19. századi kávézó élményében és a ragyogó arannyal, márvánnyal borított, fával és kristállyal díszített környezetben.

Nem csoda, hogy a New York kávéházat a világ legszebbjének választották 

A New York-palota eredetileg a New York Biztosítótársaság székházaként funkcionált, az eklektikus stílusú, négyemeletes építményt Hauszmann Alajos és tervezői álmodták meg. Hauszmann többek között a Budavári Palota építésvezetésében is dolgozott és több reneszánsz, barokk és szecessziós remekmű elismert tervezője. Egyik legnagyobb önálló alkotása a New York kávéház, melynek földszinti csarnokát eredetileg már az 1894-es átadáskor is patinás kávézóként rendezték be, ami azonnal az írók és költők törzshelyévé vált.

„Kávéház nincs irodalom nélkül”

Az íróktól, költőktől nyüzsgő New York kávéházban született meg számos irodalmi alkotás. A törzsvendégnek számított itt többek között Ady Endre, Illyés Gyula, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Weöres Sándor is. A New York kávéház nem csak egyfajta „dolgozószobaként” funkcionált az esetükben, hanem baráti eszmecserék helyszíne is volt. A New York adott otthont többek között a Pesti Napló szerkesztőségének és a Nyugat folyóiratnak is. Mindenkinek megvolt a helye, a kritikusok a „veseasztal” környékén telepedtek le. Gyakran előfordult, hogy a művészeknek nem volt pénze, ezért Harsányiék bevezették az „írótálat”, más néven a „kis irodalmit”. A hidegtálon hús, sajt és kenyér volt, amit az írók olcsón vagy akár hitelre is kaphattak. Emellett segítség volt még számukra a kávé mellé járó „kutyanyelv”, ami egy hosszúkás írólap volt, és amihez tinta is járt. Később ezt a szolgáltatást beszüntették – Krúdy Gyula elbeszélése alapján azért, mert „Karinthy leöntötte tintával a szürke kanapét”. Számos szóbeszéd is keringett a kávéházról. Az egyik ilyen volt, hogy az 1894-es megnyitón Molnár Ferencet és társait annyira lenyűgözte a palota, hogy kulcsát a Dunába dobták, hogy az sose zárjon be. Miután a megnyitó évében Molnár Ferenc még az iskolapadot koptatta, ezért a történet valóságalapja kissé sántít.