„A hazai szerszámkészítés és műanyagfröccsöntés is a nyertese lehet annak, hogy az akadozó ellátási láncokra reagálva mind több gyártókapacitás kerülhet vissza Európába a Távol-Keletről ” – árulta el a Világgazdaságnak Gaszt Attila, a GIA Form tulajdonos-ügyvezetője.

Gaszt Attila szerint magyar ipar profitálhat a nemzetközi átrendeződés folyamatából (Fotó: Világgazdaság)

A szakértő hozzátette, hogy azok a megrendelők, akik eddig akár öt-tíz gyártóeszköz beszerzéséért is kínai partnerhez fordultak, ma már többségében nem ezt teszik, hiszen egyrészt ott is mennek fel a bérek, másrészt a Covid-protokoll miatt a projektmenedzsment nehézkessé vált, a többszörös konténerárakat eredményező szállítási anomáliákról nem is beszélve.

Gaszt Attila szerint emiatt egy vállalat hiába spórolhatja meg a pandémia előtt bejáratott távol-keleti csatornán keresztül elvileg a költségek akár 20–30 százalékát, az alacsonyabb árszínvonal a gyakorlatban nem állítható szembe a számtalan kockázati faktorral, amelyek miatt előfordulhat, hogy nem érkezik meg határidőre a szükséges termék.

Két hét leállás várható

A GIA Form ügyvezetője hangsúlyozta, hogy ráadásul fontos azt is számításba venni, hogy az idén február 1-jére esik a holdújév Kínában, emiatt további két hétre leáll a világ második legnagyobb gazdasága. Ez azt jelenti, hogy se gyártás, se áruszállítás nem lesz ebben az időben – számolt be a Világgazdaság.

A távol-keleti függés oldása mellett szóló érv az is, hogy akinek az ottani rendelése a holdújévig nem került konténerbe, annál lassan a nyári szezonális termékek beérkezése is kérdésessé válik. Ráadásul az országonként változó vírusprotokoll Kínában kifejezetten szigorú, ahol felüti a fejét a vírusfertőzés, ott zéró toleranciát alkalmaznak, ami egyenlő az éppen zajló munkák teljes felfüggesztésével. Éppen ezért a kikötői munkások megbetegedése tovább növeli a tengeri szállítmányozás átfutási idejét, hat-nyolc héttel már senki sem számol, de még a három-négy hónapra sincs garancia.

Látható eredmények

A szakember véleménye szerint már fél-egy éven belül láthatóvá válik majd, hogy a szerszámkészítésben és a műanyag-fröccsöntésben nagy hagyományokkal rendelkező magyar ipar profitálhat a nemzetközi átrendeződés folyamatából.

Ezek a szakterületek pedig nagyon fontosak több iparágban, mint például az autó- és az elektronikai iparban, illetve az orvostechnikai eszközök gyártásában is. Ám nem húzható rá minden szegmensre a „kapacitásvándorlási” sablon, mert például nem lehet néhány hét vagy egy-két hónap alatt a semmiből felhúzni egy csipgyárat, de például a textilipar újraélesztése is bajos lenne. Az utóbbit az elmúlt évtizedekben Európa-szerte lerombolták, nemhogy megfelelő berendezések és szakemberek nem maradtak, még a szükséges nyersanyag sem érhető el.

„A szerszámkészítés területén Magyarország és Szlovénia kiemelkedik az árszínvonalával és a minőségével a hasonló adottságú régiós országok mezőnyéből” – állapította meg a GIA Form ügyvezetője. Úgy véli, mint majdnem minden más iparágban, Lengyelországgal és Csehországgal e téren is számolni kell, de például Szlovákiában nem gyártanak termelőeszközöket, és eddig Romániában és Ukrajnában sem mozgósítottak erre túl sok erőforrást.

Kicsit távolabbra tekintve Portugália és Törökország rendelkezik még számottevő tudással, tapasztalattal a szakember értékelése szerint. Mindenesetre az egy-egy nagyprojekt elnyerése kapcsán kialakuló nemzetközi versenyben a szakmai háttér mellett lényeges a gazdaságpolitika stabilitása és az üzleti környezet is, élen az adózási feltételekkel. Az ipari struktúrák egészének újragondolása viszont jóval hosszabb folyamat Gaszt Attila szerint, bár a Covid-válság világosan megmutatta: nem egészséges némi árkedvezményért a világ másik végéből idehozatni a kívánt árut. Ezt a fajta globális piaci megközelítést most felemészti a bizonytalanság, a sokkhatást pedig csak fokozza az energiaválság és a logisztikai költségek robbanásszerű növekedése.