Saját levendulaföldre vágyott a magyar anyuka. Így vált valóra az álma

Somogy és Baranya megye határán, Somogyhatvan és Somogyapáti között terül el a hatalmas völgy, ami beteljesítette Adrienn régi álmát. Nyár elején olyan ez, akár egy varázskert, hiszen a levendula illata és lila virága megtölti az egész tájat. Nevét, a Tandurinda Levendulát is ezért kapta, amit ő maga talált ki, amikor még kicsik voltak a fiai, és valami olyat jelent: bármi lehetséges. Történetéről a Fanny magazin készített riportot.

„Angol és francia levendulám is van”

Adrienn szerkesztő-műsorvezetőként dolgozik főállásban, mellette, főleg hétvégén, úgymond hobbiként foglalkozik levendulával. Amikor a kezdetekről kérdezem, azt meséli, hogy valójában kislánykora óta vonzódik a gyógynövényekhez, hiszen a nagyszülei életében természetes volt ezeknek a felhasználása. 

– Ők még nagyon jól ismerték a gyógyfüveket, gyakran ittak gyógyteákat – meséli. – Gyűjtötték azokat a növényeket, amiket a mező, a természet ad, például a bodzát, a hársfavirágot, útilaput, a nagyanyám csalánból főzött teát és azzal mosta le a növényeket. Mindig ott dolgozott bennem az a terv, hogy egyszer majd elvégzek egy gyógynövénytermesztő iskolát. Tizenvalahány évvel ezelőtt így is történt, utána pedig megjelent bennem a vágy, hogy levendulákkal szeretnék foglalkozni. Édesapám nagy álmát valósította meg, amikor megvásárolta ezt a hatalmas völgyet tóval, gyönyörű területtel. Remek alkalom volt ez arra, hogy én meg levendulát telepítsek ide. Tulajdonképpen támogatta az egyik álom a másikat. Ma már körülbelül ezer tő levendulám van, de több ütemben jutottam idáig. Pár száz darabbal indultam, majd két-három évvel később, apránként tőosztással szaporítottam őket. Pannonhalmi töveket vásároltam, angol és francia levendulát is tartok. Mindegyiket nagyon szeretem, mindegyiknek más a rezgése, ezért külön is párolom le az olajaikat. A francia kicsit parfümösebb, nőiesebb, ez az orvosilag elismertebb. Az angol pedig kicsit karakteresebb illat, azt mondják, hogy azt a férfiak jobban szeretik, és a tapasztalatom azt mutatja, hogy ez tényleg így van. 

Családi és baráti körben zajlik az aratás

Adrienn minden munkálatot kézi erővel végez, például kikapálja a gyomokat a sorok közül, de a legnagyobb feladat természetesen a június végi, július eleji aratás.

– Ilyenkor összejön a család, barátok, körülbelül tizenöten vágunk neki az aratásnak, sarlóval – meséli. – Ami érdekes, hogy ezt nem szerencsés a reggeli harmatban, sem a hűvös esti órákban végezni, hanem a legforróbb napon, a déli órákban, ugyanis ilyenkor a legmagasabb az illóolaj-tartalma a növényeknek. Két órán belül pedig már szállítjuk is a virágokat Szigetvárra, a legközelebbi lepárlóba, ott kerül az olaj üvegekbe. Mindig ott vagyok ennél a folyamatnál, nagyon izgalmas élmény, ahogy a kis növényeket átjárja a forró vízgőz, aztán a lombikedényben megjelenik az aromavíz, a tetején meg úszik az olaj, amit leválasztunk róla. Sok mindentől függ, hogy mennyi olaj lesz belőle, például hogy mennyi volt a napsütéses órák száma, mennyi csapadék esett. Minden olajnak más egy kicsit az illata, az ottani talajnak, időjárásnak köszönhetően. Szerintem nagyon jó rezgése, finom illata van a mi olajunknak, szerencsére a vásárlóink is szeretik. Egyébként az illóolaj mellett hidrolátumot is készítek belőle. A levendula nagyon jó gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, de kullancsriasztónak is szuper. Belélegezve enyhíti a szorongást, segíti az elalvást. A hidrolátum, vagyis az aromavíz a nyár kedvence számomra, testpermetként használom, ami a legnagyobb napégést is képes pár óra alatt csitítani. 

„Nekem ez terápia”

Adri nem tartja magát mániákus levendularajongónak, de csodás hatásai miatt számos dologra használja, mindig van a táskájában illóolaj, az otthonában pedig egy-egy dekoráció. 

– Egy régóta ismert, fantasztikus gyógynövény, amit már az ókorban is kedveltek – avat be minket. – Nagyon szeretem fonni, a kör alakú koszorú mellett készítek szív alakút is, ami gyönyörű éke a lakásnak. Az olajat napi szinten alkalmazom, a kiskutyám lábára is szoktam csepegtetni, hogy ha belelép valamibe, mert kiváló fertőtlenítő, baktériumölő hatású, de még ruhaöblítéshez is ezt használom. Nekem nagyon sokat jelent, hogy levendulával foglalkozhatok. Olyan ez nekem, mint egy terápia, ez az, ami feltölt, egyensúlyba hoz, kikapcsol. A munkám során, a hétköznapokban egészen más dolgokat kell megélnem, más dolgokra kell koncentrálnom. Amikor viszont itt kint vagyok, úgy érzem, hogy kicsit egyensúlyozva van ezáltal a hétköznapi életem. A földdel való kapcsolódás maga a csoda, itt minden a lehető legtermészetesebb módon történik. A kétkezi munkák által egészen más dolgot élek meg. Nagyon szeretem ilyenkor, amikor virágzik a levendula, fantasztikusak az illatok, a pillangók. A levendula színe lila, ami tulajdonképpen egy spirituális szín, egész pontosan a korona csakrán keresztül az égiekkel is összekapcsol. Amikor itt vagyok, ha időm engedi, meg is cirógatom a növényeket, ez a teljes megnyugvás. Ezért tartunk nyílt napokat, mert szeretném mindezt megmutatni, átadni az embereknek is.

Szöveg: Szabó Csilla