Már húsz fióka cseperedik a budapesti állatkert rózsás flamingóinál. Az első július 6-án kelt ki a tojásból, az eddigi utolsó két napja, de az elkövetkező napokban további fiókák kikelése is várható.

 

Több mint 150 flamingó él Budapesten

A Fővárosi Állat- és Növénykert egyik nevezetes látványossága a rózsás flamingókolónia, amely jelenleg több mint százötven egyedből áll. Európában ez az egyik legjobban szaporodó rózsás flamingócsapat, évről évre 15–20 fióka szokott kikelni és felcseperedni.

A fiókák többsége általában június második felében szokott kibújni a tojásból, de az idei évben az időjárás alakulása miatt (megesett, hogy még májusban is fűteni kellett) a költési szezon kissé később kezdődött. A fészkeket június elején kezdték el építeni, az első tojásokat pedig június második hetében rakták le a tojók.

Milyen kicsik a felnőtt példányokhoz képest! Fotó: Bagosi Zoltán

Párosan kotlanak a tojásokon

A közel egy hónapos költési időszak elteltével az első fióka július 6-án bújt elő, őt azóta 19 másik követte. A legidősebb most 12 napos, a legfiatalabb pedig két napja kelt ki a tojásból. Több fészekben még most is van tojás, amelyeken a szülőpárok kotlanak is, így az elkövetkező napokban további flamingófiókák kikelése várható.

Mivel a most meglévő fiókák között mindössze másfél hétnyi a maximális korkülönbség, a látogatók jól szemügyre vehetik, hogy néhány nap alatt is milyen sokat fejlődnek az apróságok. A frissen kikelt fiókák alig nagyobbak a naposcsibéknél, épp akkorák, hogy a 115–140 grammos, 8–9 cm hosszú és 5 cm széles tojásokban elférjenek.

Amikor kikeltek, pihennek a flamingócsibék

Kikelés után egy darabig nem túl aktívak, ki kell pihenniük a világra jövetel megrázkódtatását. Testüket ebben a korban még jellegzetes, pihés toll fedi, csőrük és lábaik pedig kezdetben rózsaszínűek, de egyhetes-tíznapos korukra a rózsaszín feketére vált.

A fiókák csőre még egyenes, és a felnőtt flamingókkal ellentétben eleinte még nem képesek a vízben sodródó apró élőlényeket kiszűrni, hiszen a csőrben található „szűrő” sem alakul ki még ekkorra. Ehelyett a felnőttek egy a begy tájékán termelődő táplálóváladékkal, az úgynevezett begytejjel etetik a kicsiket. A harmadik hónap végére aztán már a fiókák csőre is sokat fejlődik, kialakul rajta a jellegzetes görbület, s ezután már ugyanazzal a táplálékkal élnek, mint a felnőtt flamingók.

A frissen kikelt fiókák alig nagyobbak a naposcsibéknél Fotó: Bagosi Zoltán

Nemsokára nyílik az óvoda

Az elkövetkező hetekben a fiókák növekedése és fejlődése mellett azt is meg lehet majd figyelni, hogy egy idő után a kolónia felnőtt tagjai az összes fiókát egy csoportba terelik, egyfajta „óvodát” hozva létre a fiatalokból, akikre így sokkal könnyebben tudnak egyesült erővel vigyázni.

A flamingók hat faja közül a budapesti állatkertben is látható rózsás flamingók (Phoenicopterus roseus) a legnagyobb termetűek. Afrika számos vidékén, Dél- és Délnyugat-Ázsiában, valamint Dél-Európában őshonosak, sőt alkalmi kóborlóként nagy ritkán még a Kárpát-medencében is előfordulhatnak vadon.