Nincs nyugati vakcina

Az elmúlt hetekben a baloldali ellenzék összehangolt támadást indított az orosz gyártású koronavírus elleni vakcinával szemben. Pedig az oltóanyagból egy kisebb mennyiség már érkezett is Magyarországra azért, hogy a hazai hatóságok megvizsgálhassák, hogy az biztonságos és hatékony-e. Az orosz kormány emellett azt is lehetővé tette, hogy magyar orvosok és szakemberek a helyszínen tanulmányozhassák az oltóanyag előállítását. Ezzel szemben az európai, illetve európai és amerikai együttműködésben fejlesztett három védőoltás magyar piacra kerülésével kapcsolatban egyre több a kérdőjel - írja a Magyar Nemzet.

Mint arról korábban már beszámoltunk, Magyarország eddig 12 millió adag koronavírus elleni oltóanyagot kötött le három gyártónál 36 milliárd forint értékben: az oxfordi AstraZenecánál, az amerikai Janssen Pharmaceuticánál és a Pfizernél, ez utóbbi vállalat azonban közölte, hogy elsőként az Egyesült Államokba és nem Európai Unióba szállítanak - erről beszélt Gulyás Gergely a Kormányinfón.

Kedden Kásler Miklós bejelentette, elindultak Oroszországba azok a magyar szakemberek, akik az orosz vakcina vizsgálatát és a gyártóhelyeket tekinthetik majd meg. Az emberi erőforrások minisztere arra is kitért, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Debreceni Egyetem, az Országos Korányi Pulmonológiai, valamint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet munkatársai azzal a céllal lesznek jelen az oltóanyag vizsgálatakor, hogy annak biztonságosságáról és hatásosságáról személyesen győződhessenek meg. Ezt megelőzően, múlt hét pénteken Szijjártó Péter Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszterrel egyeztetett Budapesten.

A külgazdasági és külügyminiszter közös sajtótájékoztatójukon köszönetet mondott az orosz kormánynak, hogy Európában elsőként Magyarországnak biztosította a vakcina mintáját. Hozzátette: Oroszország lehetővé teszi magyar orvosoknak és szakembereknek, hogy a helyszínen tanulmányozhassák az oltóanyag előállítását.

Kifejtette, sok helyen fejlesztenek oltóanyagot „tőlünk Keletre és tőlünk Nyugatra is”, és egyelőre nem tudni pontosan, mikor melyik vakcina áll majd nagy számban rendelkezésre. – Ezért a magyar emberekkel szembeni felelőtlenség lenne, hogy ha valamelyik lehetőségről lemondanánk – fogalmazott. Kijelentette, hogy nem engednek semmilyen gyógyszeripari, üzleti lobbinak, akkor sem, ha politikusokat bérelnek fel akár itthon, akár Brüsszelben, akár máshol.

– Minden lehetőségen rajta tartják a szemüket, mert ez a magyar emberek érdeke – mondta. Hozzáfűzte, Magyarországon csak azt a vakcinát lehet használni, amelyet a magyar hatóságok biztonságosnak és hatékonynak tartanak, amelynek a használatára megadják az engedélyt. Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a magyar szakemberek helyszíni látogatásának lehetősége felgyorsítja az oltóanyag magyarországi használatáról szóló döntést.

– Az amerikai Pfizer gyógyszergyár és német partnere, a BioNTech által előállított vakcina esetében fennáll a lehetősége annak, hogy a készleteket inkább az Egyesült Államok részére adják el – jelezte a kockázatot november 18-án Sandra Gallina, az Európai Bizottság egészségügyi főigazgatója. Hozzátette: ebben az esetben ötven százalék jár vissza az előlegből, ami a tagállamokat illeti. Ez az Európai Bizottság szerint jelentős eredmény, mert hasonló esetekben jellemzően nincs kompenzáció. Megkerestük ezzel kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), ahol azt közölték lapunkkal, hogy ez nem igaz, véleményük szerint, ha a gyártó a részhatáridőket nem tartja be, akkor ötven százalék előleget fizet vissza, abban az esetben azonban, ha a végleges határidőre – ami 2021. november 15. – se szállít, akkor az előleg teljes összegét vissza kell fizetnie.

Elmondták azt is, hogy a vakcina-szerződések tárgyalási fóruma a Steering Group, ahol az Emmi delegáltjaként Almer Kitti vesz részt. A szerződéses klauzula részletes tárgyalására ott került sor. A kérdéssel megkerestük az Európai Bizottságot is, ahol elzárkóztak érdemi információk nyújtásától. Ugyanakkor aláhúzandó, hogy az USA már júliusban jelezte előzetes igényét a cég felé százmillió dózis oltóanyag beszerzése és ötszázmillió adag opcionális lekötése érdekében.

Egy másik ígéretesnek tűnő vakcinafejlesztés a Janssen Pharmaceutica nevéhez kapcsolódik, ám a szintén amerikai Johnson & Johnson cég tulajdonában álló gyógyszercég szerződésében foglaltak szerint az első lehetséges szállítási időpontjuk 2021 második negyedéve.

Legutolsó információink szerint az AstraZeneca is csak 2021 első negyedévére tervezi az oltóanyag szállítását, ám jelentős bizonytalanságot okoz, hogy kiderült, a brit-svéd gyógyszeripari cég és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett koronavírus-oltásának klinikai vizsgálata során a tesztalanyok – gyártási hiba miatt – csak a szükséges dózis felét kapták meg. Ennek ellenére az AstraZeneca arra hivatkozik, hogy még így is hetvenszázalékos a vakcina hatékonysága.

Egyre többen felvetik azonban, hogy a vállalat ezt az arányt úgy mutatta ki, hogy szelektált az eredmények között, a vizsgálatban részt vevők között pedig nem voltak 55 évnél idősebbek.

Tehát, amennyiben az AstraZeneca nem tudja tisztázni a vádakat, a klinikai vizsgálatok megismétlésére lesz szükség, ami késleltetheti az oltóanyag engedélyezését.

A britek elkezdhetik az oltást

A brit gyógyszereket és gyógyászati eszközöket felügyelő hivatal mindezek ellenére szerdán bejelentette, hogy a Pfizer és a BioNtech által kifejlesztett oltóanyag biztonságos, és engedélyezte a használatát. Az Egyesült Királyság ezzel a világ első olyan országa, amely hatósági jóváhagyást adott egy koronavírus elleni vakcina alkalmazására. A lakosság beoltása napokon belül megkezdődhet, első körben a nagy kockázatnak kitett csoportok kapják meg az injekciót. A tömeges oltások csak 2021 elején kezdődnek meg, és elsőbbséget élveznek majd az ötven éven felüliek és a krónikus betegségben szenvedők. Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, hogy a kormány már negyvenmillió adagot rendelt meg a vakcinából. Ez húszmillió ember oltására elegendő, mivel mindenki két dózist kap, három hét eltéréssel.