„A főpolgármester ismét egy Facebook-poszttal járult hozzá a főváros zöldítéséhez” – írta ironikusan közösségi oldalán a budapesti fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár. Schneller Domonkos bejegyzésében alaposan helyretette Karácsony Gergelyt a fővárosi zöldítésekkel kapcsolatos tájékozatlansága miatt.
Karácsony Gergely posztjában amellett kardoskodott, hogy a pestieknek is annyi zöldítés jár, mint a budaiaknak. Elsősorban a Városliget „beépítését” ekézte a kormány budapesti beruházásai között. Ugyanakkor kitért a közös tervezésű Városmajorra is, ahol a kormány még a Fővárosnál is zöldebben gondolkodik, ezt pedig ő - szavai alapján - már túlzásnak tartja.
Schneller Domonkos a főpolgármesternek szóló nyílt levéllel reagált a közösségi oldalán.
„Olyan jó lenne, ha végre már letennének valami értékelhető teljesítményt az asztalra, ha a kormány által megújított 8–10 új parkkal szemben, akár csak egyet is átadnának a városban ahelyett, hogy folyton fanyalognak, húzzák a szájukat, és panaszkodnak 0–24 órában. Ha a lassan három éve beígért Városháza parkban legalább egy fűszálat sikerült volna elültetni! »Pestiesen« szólva: sokan unják már a banánt. Ha azt gondolják, hogy ezzel a »teljesítménnyel« Budapest lakói szemét ki tudják szúrni, akkor indokolatlanul lenézik az itt lakókat. S ha tényleg érdekli a zöld helyzet Budapesten, javaslom, hogy jöjjön el arra a konferenciára, amelyen Fürjes Balázzsal és Vitézy Dáviddal Budapest legújabb, Csepelen megvalósuló közparkjáról fogunk beszélgetni. Kérem, szánjon rá egy órát az életéből. Hamar odaér: szinte végig van buszsáv!”- írta a helyettes államtitkár.
A kormány már 9 új parkot adott át, a fővárosi vezetés egyet sem
A helyettes államtitkár a főpolgármester tájékoztatására egy kisebb gyűjteményt közölt oldalán, amelyben a kormány zöld projektjeit mutatja be Budapesten. Ugyanakkor „unalmasan demagógnak” nevezte, hogy a főpolgármester megpróbálja pestieket és budaiakat egymással szembeállítani.
A kormány által fizetett megújult parkok Budapesten az elmúlt 10 évben:
– Orczy park (2018, 172.000 m² új vagy megújult zöldterület, 789 új fa)
– Múzeumkert (2019, 11.414 m² megújult zöldfelület, 25 új fa)
– Városliget (2021-ig 150.000 m² megújult zöldfelület, 500 új fa)
– Puskás Aréna parkjai (2021, 54.985 m2 megújult zöldfelület, 452 új fa
– Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark (2023, jelenleg még zajlanak a munkálatok, 40.500 m² vadonatúj zöldfelület, 550 fa)
– Normafa (2018, 18.371 m2 megújult zöldfelület, 203 új fa)
– Millenáris Széllkapu (26.300 m2 vadonatúj zöldfelület, 355 új fa)
– MOME park (2019, 15.000 m² megújult zöldfelület, 158 új fa)
– Margitsziget (2017, 78.150 m2 megújult zöldfelület, 296 új fa),
– Budapest 50 év után első jelentős új nagy parkja, a tervezés felénél járó, 36 hektáros Csepel park
A budapestiek szeretik az új Városligetet
A Városliget zöldítésének témájában inkább az a kérdés, hogy vajon mi baja mindezzel Budapest „zöld” főpolgármesterének – tette fel a kérdést a helyettes államtitkár. Ugyanis miközben a Városligetben a Liget projekt keretében 72 000 m² burkolt felületet bontottak el, mintegy 150 000 m² zöldfelület újult meg, elültettek csaknem 500 lombos fát, több mint 70 000 cserjét és csaknem 140 000 évelőt, addig a főpolgármester az unalomig ismételt mantrát szajkózza: „A kormány beépíti a Ligetet”. Ennek ellenére a tények azt mutatják, hogy a budapestiek szeretik a megújult Ligetet. „Eddig mintegy egymillióan keresték fel a Nagyjátszóteret, csaknem ennyien pedig a kutyás élményparkot. A Szent István és a Radnóti diákjai a megújult sportpályákon tornáznak reggeltől délig, miközben ezrek futnak a futókörön, a Magyar Zene Háza (és a Néprajzi) pedig egyre-másra hozzák haza a nemzetközi díjakat” – ismertette Schneller Domonkos.
Karácsony a főváros hivatalos szakvéleményét sem ismeri?
Úgy tűnik, a főpolgármester a saját szakembereinek a véleményét sem ismeri, hiszen a Liget projekt iránti elfogultsággal egyáltalán nem vádolható Bardóczi Sándor főtájépítész a következő szakvéleményt fogalmazta meg a Városligettel kapcsolatban: „Paradox módon amennyiben csak a Zene Háza és a Néprajzi valósul meg ebből a beépítési tervből, akkor ténylegesen (és nem csak papíron) jobb lehet a közpark helyzete (zöldfelületi aránya), mint a kiinduló állapot.” Ebben igaza van a főtájépítésznek, mivel a Liget Budapest Projekt befejeztével a korábbi 60 százalékról 65 százalékra nő a park zöldfelülete. „Mindeközben az sem teljesen világos számomra, hogy a főpolgármester vajon a Néprajzi Múzeum és a mellette megvalósult promenád helyén évtizeden át elfoglaló parkoló autók tömegét, vagy épp a világhírű japán építész által tervezett Magyar Zene Háza helyén pusztuló egykori Hungexpo épületeket hiányolja?” – tette fel a kérdést posztjában a helyettes államtitkár.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre