Zajlik a közösségi terek, közparkok fejlesztése, befejező fázisába érkezett a közszolgáltató intézményeket is magába foglaló lakóépület megvalósítása. A BudaPart városnegyed-fejlesztés legújabb ütemében, a közlekedést és közösségi tereket érintő fejlesztések vannak fókuszban – tájékoztatott Schrancz Mihály. Mint ismeretes, a BudaPart projekt zöldfejlesztései elérik majd a 20 hektárt, ezzel az ötödik legnagyobb közpark jön létre Budapesten.

A BudaPart okosváros a városban, 15 percen belül minden szolgáltatás megtalálható Fotó: Bors

A Duna menti terület Budapest történelmi, gazdasági és kulturális fejlődése révén kiemelkedő jelentőséggel bírt, és ez a város fő ökológiai és zöldfolyosója is egyben. A megközelítőleg tízéves, maximum hat fázisban megvalósuló beruházás jelenlegi ütemében 2200 m² kereskedelmi ingatlan, 490 db lakóingatlan és 8 600 m² irodaépület kivitelezése zajlik. A 2015-ben elindított BudaPart projekt várhatóan 2030-ra készül el, ennek eredményeként 54 hektáron 15 lakóépületben 3000 lakás, 12 irodaházban mintegy 250 000 m² irodaterület és 23 800 m² kereskedelmi terület jön létre, amely mintegy 25-30 000 városlakónak teremt lakó- és munkahelyet.

A belvárosias részt a tágas terek és izgalmas burkolatok, illetve az üzletek, szolgáltatások sokasága jellemzi Fotó: Bors

A város a városban funkciók

A fő szempont az, hogy minden sétatávolságra legyen, egy lakástól a bank, munkahely és óvoda 15 percen belül megközelíthető legyen – hangsúlyozta Schrancz Mihály. – Az új városnegyedben eddig 5 lakóépületben 870 db lakóingatlant, 40 000 m² bérbe adható irodaterületet, közel 6100 m² kiskereskedelmi területet adtunk át. Az első ütemekben a városnegyed belvárosias részei jöttek létre – így a sétáló- és bevásárlóutca. – A belváros közlekedésszerkezetét az V. kerületi Hold és Aulich utca mintájára valósították meg, amelyek szélessége 21-22 méter. Parkolni a mélygarázsokban lehet, így a utakat csak fák szegélyezik. A most induló fejlesztési ütemekben óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő is létrejön, ezzel a beruházással valóban Buda új belvárosaként funkcionálhat a terület. Megindul a zöldfejlesztések újabb fázisa is, amelynek során 3 hektárral bővül a parkfelület. Összességében Budapest egyik legnagyobb közparkja jön létre okoslakásokkal, munkahelyekkel és számtalan szolgáltatással – mondta el az igazgató.

 

Itt található Budapest egyetlen Duna menti strandja is, a kerületiek kedvezményes belépőt kapnak Fotó: Bors

Fotó: Bors

Fotó: Bors

„15 perc város” elv, fenntarthatóság, ökotudatosság

• A BudaPart városnegyed kialakítása során a legjobb lakókörnyezet megteremtésére összpontosítottak, a „15 perc város” elvek szerint. A területen nincs földfelszíni parkoló, hurkos utcarendszerrel elkerülhető a szükségtelen bejövő forgalom, és igyekeznek megőrizni, bővíteni a zöld részeket, a sétálóterületeket minél zöldebbé tenni.
• A Kopaszi-gátat is magában foglaló terület növény- és állatvilágának nemcsak megőrzése, hanem bővítése is célkitűzés. Az irodai fejlesztéseknél kiemelt szempont az energiahatékony megoldás, a víztakarékos berendezések telepítése. A lakóépületekben az okos megoldások szemlélete tükröződik.
• Mérvadó az egészségtudatos fejlesztési irány megjelenése is, amelyre jó példa a városrész déli pereme, ahol sportolásra és kikapcsolódásra alkalmas, dombos területet alakítanak ki. A terület vízparti elhelyezkedése, a meglévő zöldfelületek, a Duna és a belváros közelsége önmagában is új városközponttá emelheti a fejlesztést.

Fejlesztik a közlekedési infrastruktúrát: Az 1-es villamos már Kelenföldig szállítja az utasokat, ami biztosítja a városnegyed összeköttetését az M4-es metróval, valamint hosszabbított útvonalon közlekedik a 154-es buszjárat, ami már érinti a Kopaszi-gát és a BudaPart területét is Fotó: Bors

Ingatlanos Oscart kapott a városnegyed-fejlesztés

Három évtized után először díjaztak magyar városnegyed-fejlesztést a világ legrangosabb ingatlanfejlesztési versenyén, a FIABCI-n. Az elismerés nagyban köszönhető a „15 perces város” koncepciónak, amely a közlekedés hangsúlyát áthelyezi a gyalogos és biciklis forgalomra. Ezzel pedig mintaként szolgál a nagyvárosok emberközpontú, fenntartható, élhető átalakításához.