Térd- és csípőfájdalom: mikor van szükség protézis beültetésére?

Sokan inkább együtt élnek a térd- vagy csípőfájdalommal, sőt van, aki mindkettőtől szenved, pedig ennek nem kellene így lennie – vélekedik dr. Zomborszky Márton, a TritonLife Csoport ortopéd és traumatológus szakorvosa, aki rengeteg térd-, illetve csípőprotézis-beültetést végez. 

Mikor forduljunk orvoshoz térdfájással?

A térd-, illetve csípőfájdalom még nem biztos, hogy nagy bajt jelez, eredményezheti túlterhelés, rossz mozdulat is. Azonban ha a fájdalom állandósul, már nemcsak alkalmilag jelentkezik, ha nehezebb felkelni reggelenként és „be kell járatni” az ízületeket, akkor valószínűleg porckopásról van szó. Ezzel pedig már szükségünk lesz orvosi segítségre. Ugyanis ahogy fogy a porc, idővel csont a csonttal érintkezik, ami már állandó fájdalmat eredményez.

Csípőízületi protézisbeültetésre akkor lehet szükség, ha a csípőízületi kopás miatt a fájdalom elviselhetetlenné válik és akadályozza a hétköznapi életet, a mindennapos mozgás pedig nehézkessé válik. Az orvos képalkotó vizsgálatokkal győződik meg arról, hogy a műtétet indokolt-e, valóban csontkopásról van-e szó. Ha igen, akkor javasolja a műtétet, aminek az a célja, hogy megszűnjenek a fájdalmak és a páciens visszanyerje mozgásképességét, folytathassa szokásos életvitelét. A csípő- és térdprotézisműtét rutinműtétnek számít, ezért nincs ok a félelemre, nincs nagyobb kockázata, mint bármely, az orvosi gyakorlatban bevett operációnak.

A protézis tartós megoldást jelent

Sokan gondolják, hogy egy csípőprotézis várható élettartama legfeljebb 10-15 év, ám ez tévhit. Napjainkban a legmodernebb technológiai fejlesztések alkalmazásával, valamint a komoly rehabilitációval és a javasolt egészséges életmód követésével a protézis várható élettartamát már évtizedekben mérik, akár 20-30 év is lehet. Az új protézisek esetében a betegnek 90 százalék esélye van arra, hogy 20 év múlva is tökéletesen működjön a protézise. Mivel csípőprotézisre kopás miatt jellemzően 65 éves kor fölött van szükség, ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag élethosszig tartó megoldást jelenthet a műtét. 

Jelentősen javul az életminőség a műtét után

– mondta el a szakorvos. Ha szükségessé válik, a beültetett protézis később cserélhető, ezért is fontosak az évenként esedékes kontrollvizsgálatok, mivel egy hagyományos röntgenvizsgálat már akkor kimutathatja, hogy gond van a protézis körül, amikor még nincs panasz. 

Felkészítik a pácienst a műtétre és a rehabilitációra

Fontos, hogy a műtét előtt megfelelő tájékoztatást kapjanak a páciensek, hogy lelkileg is fel tudjanak készülni a beavatkozásra, amiről nemcsak a szakorvossal, hanem a gyógytornásszal is konzultálnak. A műtét napján este – amikor megszűnik az érzéstelenítés hatása – a páciens a gyógytornásszal sétál egyet járókeret segítségével, és egy keringésjavító tornát is elvégez. A kórházban töltött idő során elsajátítja a tornát és a segédeszközök használatát. Amennyiben a sebész úgy rendelkezik, a protézis beültetése utáni első 6–12 hétben egyes mozdulatok és mozgások nem végezhetők (mélyre hajolás, térdek összeszorítása, keresztbe tett lábakkal ülés stb.). A műtét eredményessége nemcsak magán az operáción, hanem az azt követő rehabilitáción is múlik. A műtét után körülbelül két héttel van az első orvosi kontroll, a következő pedig az után hat-nyolc héttel. Ha bármelyik alkalommal úgy látja a szakorvos, hogy szükséges még a gyógytornásszal való konzultáció, közös torna, akkor hozzá irányítja a pácienst. Az is fontos, hogy a rehabilitációt követően sikerüljön megtalálni az arany középutat a sportolás területén is. Mert a protézis beültetés lényege éppen az, hogy az egészség szempontjából olyannyira fontos mozgásról – ami egyben örömforrás is – ne kelljen lemondani!