Azért nyilvánította az ENSZ december 3-át a fogyatékkal élő emberek világnapjává 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá válók problémáira. A Központi Statisztikai Hivatal 2016-os felmérése szerint Magyarországon mintegy 408 ezer ember él fogyatékossággal.

Ez a világnap ugyanúgy szól például a siketekről és nagyothallókról, a beszédhibásokról, az autistákról, mint arról a nagyjából 80 ezer emberről, aki látássérült – kezdte dr. Nagy Sándor. – Rendkívül jónak tartom, hogy van egy ilyen nap, amely ráirányítja a figyelmet arra, hogy a társadalom sokszínű és nem „szuperemberekből” áll.

Dr. Nagy Sándor szerint a fejlődés óriási: az ókori spártaiak a fogyatékkal született csecsemőket még ledobták a Tajgetoszról.

– Ahogy fejlődött a társadalom, egyre gondoskodóbbá vált a fogyatékkal élőkkel, de ez ahhoz vezetett, hogy elkülönítették őket, kizárták a társadalomból, a hétköznapi életből. Az integráció nagyon fontos, de nem szabad átesni a ló túlsó oldalára sem: a látássérültek például csak ott tanuljanak együtt a látókkal, ahol ennek a feltételei adottak. Ha ez nem így van, a vak vagy látássérült lemarad, romlani kezdenek a tanulmányi eredményei. Ugyanakkor a társadalomnak mindent meg kell tennie, hogy a fogyatékkal élők is teljes jogú tagjai legyenek – fejtette ki dr. Nagy Sándor.

Az MVGYOSZ elnöke szerint jó irányba fejlődik a magyar társadalom, az 1998-ban elfogadott, fogyatékos személyekről és esélyegyenlőségről szóló törvény is sokat segített, de van még bőven tennivaló.

– Az infokommunikációs akadálymentesítés most a legfontosabb – emelte ki. – Mit is jelent ez? Például a webfejlesztőknek gondolniuk kell arra, hogy a látássérült emberek számára is használható applikációkat és weblapokat fejlesszenek. Ebben még hatalmas a lemaradás. Ugyanakkor a fizikai akadálymentesítésről sem szabad megfeledkezni, például az egészségügyi intézményekben és az utakon, útkereszteződésekben. Rendkívül sokat segítene a vakoknak egy, már rendelkezésre álló technológia, amit sajnálatos módon azért nem használnak ki, mert sokakat zavar. Az úgynevezett beszélő lámpák nagyon előnyösek a látássérült emberek számára, amikor át akarnak kelni a túloldalra. Sajnos tudok olyan városról, ahol este hat után ezeket lekapcsolják, mert zavarónak találják – mondta a lapnak a szervezet elnöke, aki egy újszerű módszerről is beszámolt.

– Az MVGYOSZ látó emberekkel működtet egy operátori központot, amely a vakoknak, látássérülteknek ad hatalmas segítséget. Ha valaki például egy termék szavatossági idejét szeretné megtudni vagy a mosógép beállításával akadt el, nem kell mást tennie, mint a mobilja kameráját arra fordítani és a nap 24 órájában ingyenes segítséget kap. Fontos hozzátenni, hogy ez a látást pótolja, de nem ad tudást – tette hozzá dr. Nagy Sándor.

Ezt a módszert szeretnék majd továbbfejleszteni és létrehozni egy olyan applikációt, amely országszerte megmutatja, hogy hol vannak beszélő lámpák, de egyéb dolgokra is lehetne használni.

A magyar kormány biztat minket a további fejlesztésre, uniós pályázatot is kiírnak a témában – tette hozzá az elnök. – A cél az, hogy a fogyatékkal élők minél önállóbban tudjanak élni és az emberi jogaikat ugyanúgy tudják gyakorolni, ahogyan a többiek.