Magyarországon is egyre több diák vállal időszakosan munkát rövid távú céljai megvalósítása érdekében, sokszor a számos lehetőséget kínáló iskolaszövetkezeteken keresztül. A hagyományos diákmunka jellemzően rugalmas, rövid távra vagy egy-egy feladat, projekt elvégzésére szól, és többnyire nem igényel különleges képességeket. Sem a diák, sem a cég számára nem jelent hosszú távú elköteleződést: előbbi több vállalatnál és területen kipróbálhatja magát, a fizikai munkaköröktől az irodai munkavégzésig, akár már 15 éves kortól, a vállalat pedig könnyen jut kisegítő munkaerőhöz, amikor éppen szüksége van rá.

Diákmunka helyett gyakornoki program

Egyre elterjedtebb, hogy a munkáltatók gyakornoki munkakörökbe keresnek diákokat. „A pandémia során egyértelműen megmutatkozott, hogy a gyakornoki munka sokkal válságállóbb, mint a hagyományos diákmunka. A fiatalok jóval többet tudtak dolgozni, mert az online oktatással időt nyertek, a korlátozásokkal szabadidős lehetőségeik szűkültek be, és a home office számukra is nyitva állt – magyarázta Papp Nóra, a Work Force HR-szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.

Új munkakörök

Az elmúlt években a gyakornoki munkakörök is átalakultak. Míg korábban sok helyen a szakmai gyakorlatra érkező diákoknak a postázáson vagy a fénymásoláson kívül más munkát nem nagyon adtak, manapság már komoly szakmai feladatok ellátását is rájuk bízzák. A hiányszakmákban, mint például az informatika, a gyakornokok foglalkoztatása a képzett munkaerő bevonzásának bevett módja lett: a cégek igyekeznek már az iskolapadból magukhoz csábítani a jó jelölteket, akiket különböző ösztönzőkkel próbálnak maguknál is tartani.

Fotó: Shutterstock