Magyarország nemcsak a koronavírus elleni védekezésben jár élen, de világszinten is példaértékű a gyermekek átoltottsága, aránya magasabb, mint 98%. A védőoltások segítségével már 27 súlyos betegség ellen létezik hatékony védelem – tájékoztatott az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete. A WHO által készített becslések alapján a világon évente 3 millió ember életét mentik meg a vakcinák, miközben körülbelül 1,5 millió ember veszti életét olyan betegségben, amit oltással gyógyítani lehetett volna.

Amikor egy régi betegség újra támad

2017-ben kiugróan sok kanyarós megbetegedést tapasztaltak Európában, összesen 14 451 esetről számoltak be, többségüket Romániában és Olaszországban regisztrálták. A Magyarországon kötelező MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola elleni) oltásnak köszönhetően 2017-ben 99%-os átoltottságot mértek, és csak 36 kanyarós megbetegedést jelentettek. Európában az átlag jelentősen alacsonyabb volt, hiszen a kanyarós betegek 87%-a nem kapott védőoltást.

Gyerekkorban kezdődik az immunitás kialakítása

A védőoltásokat azért alkalmazzuk, hogy az immunrendszer működését felkészítse a kórokozóval való találkozásra. A gyerekkori oltások kifejezetten fontosak, hiszen a felnőttkori immunizáció kialakításában segédkeznek. Ennek a rutinnak fontos része, hogy egyes gyermekkori oltásokat ismételjenek, másrészt új védőoltásokat is fel kell venni. A Magyarországon már évek óta használatban lévő oltások működésének lényege, hogy legyengített vagy elölt kórokozókat tartalmazó vakcinát adnak be, amire a szervezet immunválasza védőhatást hoz létre. Érdekesség, hogy a jelenlegi kínai és orosz koronavírus vakcinák is hasonló technológiával működnek.

Fontos a jó oltási terv

Európán belül jelentős eltérések tapasztalhatók az átoltottság mértékében, ennek oka a tagállamonként eltérő oltási szabályozás, a vakcinák növekvő ára. Jelenleg Magyarországon a gyerekek oltása oltási naptár alapján történik:

Magyarországon a következő oltási rend van érvényben:

0–4 hetes korban: BCG (Tuberkulózis/Tüdőgumókór elleni oltás)

2 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB+PCV13 (diftéria, szamárköhögés, tetanusz, gyermekbénulás oltóanyag, HiB – Haemophilus influenzae b elleni oltóanyag)

3 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB

4 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB+PCV13

12 hónapos korban: PCV13 (konjugált Pneumococcus vakcina)

15 hónapos korban: MMR (mumpsz, kanyaró, rubeola)

18 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB

6 éves korban: DPTa-IPV

11 éves korban: MMR, dTap

12 éves korban: Hepatitis B

A magyar oltási rendben minden gyermek az alábbi fertőző megbetegedések ellen kap térítésmentesen védőoltást:

  • gümőkór (tuberculosis)
  • torokgyík (diphtheria), szamárköhögés (pertussis), merevgörcs (tetanus), b típusú Haemophilus influenzae (Hib), gyermekbénulás (poliomyelitis)
  • Streptococcus pneumoniae (pneumococcus)
  • kanyaró (morbilli),rózsahimlő (rubeola), mumpsz (parotitis epidemica)
  • bárányhimlő (varicella)
  • hepatitis B
  • humán papillomavírus (HPV) ̶ önkéntesen igényelhető a HPV elleni védőoltás a leánygyermekek számára

Európai körkép

Az olasz rendszer nagyban hasonlít a magyarra (Fotó: AFP)

Németország: Az országban Magyarországgal ellentétben nincsenek kötelezővé téve a különböző védőoltások, csak ajánlott oltásaik vannak. Németországban nincs olyan védőoltás, amit ne támogatnának, hazánkban egyetlen ilyen van, a pneuomococcus elleni oltás.

Ausztria: Az osztrák védőoltási rendszer sok vakcinát nem támogat, ráadásul egy bizonyos kor után sok vakcina elveszti az ingyenességét, ráadásul egy kötelező védőoltás sincsen.

Olaszország: Nagyban hasonlít a magyarországi rendszerre, itt is, ott is azonosak a kötelező védőoltások.

Románia: Romániában gyakran váltogatják, hogy milyen oltások kötelezőek éppen. Pár évvel ezelőtt például a kanyarót vették fel a kötelezően beoltandó vakcinák közé, hiszen nagyon megugrottak az esetszámok. Magyarországon ezzel ellentétben elég kiszámítható maradt az oltási rendszer, annyi változás van, hogy pár évtizedenként egy-egy újabb védőoltással bővítik a meglévők számát.