Egyre forróbbak a nyarak, az embertelen hőség ráadásul este sem csitul érezhetően a belvárosban, az aszfalt még órákig árasztja a meleget. Alkat kérdése, hogy ki hogyan viszonyul a különféle klímákhoz, de az ma már kétségtelen, hogy a belvárosban elviselhetetlen a létezés enélkül. Budapest belső kerületeiben az „élhető” hőmérsékletet ugyan a természet segítségével és építészeti módszerekkel is meg lehetne teremteni, ám jelenleg az V. kerület törekvéseitől eltekintve, csak a gépi hűtés enyhíti az egyre gyakoribb és tartósabb forróságot. Ugyanakkor ezekben a városrészekben számos társasház megtiltja a beépíthető klíma használatát, amelyből egyre nagyobb konfliktusok adódnak házon belül.

Egyre nagyobbak a konfliktusok a beépíthető klímával kapcsolatban – Fotó: Kozma István/Észak-Magyarország

„Azért kell megfőni a lakásban, mert a ház többsége szerint, hangos és csúnya a klíma”

Mihályi Gábor nemrégen vett lakást Józsefvárosban. „A Palotanegyedben, a Krúdy utcában újítom fel az új lakásomat. Amikor a klímát akartam beszereltetni, néhány lakó és a közös képviselő felháborodva az orrom alá dugott egy határozatot, amelyet a ház lakói hoztak korábban. Eszerint annak ellenére tilos klímát használni, hogy a ház nem műemlék. Erősködtem, mert egész délután besüt a nap, és több lakás ajtaja felett is láttam a gépet, de azt mondták: azokban a lakásokban sem használhatják, hiába szereltették fel. Most nekünk azért kell megfőni a lakásban, mert a ház lakóinak többsége – főként idősebbek – szerint, hangos és csúnya a klímagép. Ez normális? Szerintem nem, de úgy fest, nem tudok mit tenni ellene. Elviselhetetlenül meleg van” – mesélte a Metropolnak a csalódott lakástulajdonos.

Használhatunk asztali ventilátort is, bár nem adja ugyanazt az eredményt – Fotó: Metropol/NZ

A szomszédoknak már nem kell hozzájárulni, de a közgyűlésnek igen

A Metropol utánajárt, milyen szabályok övezik a társasházi klímahasználatot. „Igaz, hogy a társasházi törvényben megszüntették, hogy a közvetlen szomszédok hozzájárulásával lehet csak klímát telepíteni, de a közös tulajdonú területekre, mint a gang fala, azaz belső házfal, kizárólag a társasházi közgyűlés jóváhagyásával lehet” – mondta el kérdésünkre Weisz Gábor Miklós. A Magyar Közös Képviselők Egyesületének igazgatója hozzátette, hogy a külső homlokzat esetében ráadásul az önkormányzat engedélye szükséges.

A lakók birtokvédelmi pert is indíthatnak

A társasházi közgyűlés szabályozhat akkor is, ha a szomszédok számára zavaróan hangos a klímagép működése. „Régebben a csendrendeletben decibelküszöböt határoztak meg, ma már nehezen kezelhető a kérdés, miután csak általános, határérték nélküli rendelet van. Így pedig nehéz igazságot tenni konfliktushelyzetben, hogy valóban zavaró e a gép működésének hangja. Ugyanakkor ha sok lakásban van klíma egy házon belül, az biztosan pihenést zavaró lehet” – tájékoztatott Weisz Gábor Miklós.

Nagy zajjal járnak a klímák, ez gyakran több lakót is idegesít – Fotó: Metropol/NZ

Nemcsak a nyár lett melegebb, az igények is változtak

Egyre nagyobb a forróság, egyértelmű, hogy nő a klímagépek iráni igény, a belvárosba költöző új generáció már másképpen gondolkodik. „Amíg a 90-es években úgy vett lakást az ember, hogy a felújítás kimerült egy tisztasági festésben és burkolatcserében, addig most az újonnan beköltözők átépítik a lakásokat. Nem a társasház igényeinek megfelelően, hanem elsősorban a saját kényelmük szerint. Falakat mozgatnak, ajtókat, ablakokat helyeznek át. Ma egyértelmű a klímagép beépítésének igénye is, amely egyébként az elmúlt 12 évben többszörösére emelkedett” – mondta a Magyar Közös Képviselők Egyesületének igazgatója, aki hozzátette: „A belvárosban nagy a fluktuáció, állandó az adás-vétel de rengeteg a külföldieknek kiadott lakás is. A tulajdonosok sokkal jobb áron tudják kiadni az ingatlant, ha klímával felszerelt. Értékesítés esetén pedig, akár egymillió forinttal többért adható el az ingatlan.”

Weisz Gábor Miklós szerint ma már nehéz eldönteni, hogy valóban zavaró-e egy klímaberendezés – Fotó: Facebook

Ezekkel a praktikákkal találkozni a belvárosban

Nem kell feladnia a kellemes 22 fokos szobahőmérséklet iránti vágyát akkor sem, ha a ház tiltja a beépíthető klíma használatát. Mutatjuk, hogy milyen ötletekkel találkozni a belvárosban, amelyekbe nem szólhat bele a közgyűlés sem:

  • Ha a saját erkélyére helyezi a kültéri egységet.
  • Ha az ablakába teszi a kültéri egységet.
  • Ha mobil klímát használ.

Jobb nem lesz: a városi forróság a 21. század második felére csak drasztikusabb lesz

Minden jel arra mutat, hogy a városok melegedése a globális ütemnél is gyorsabban zajlik. A New Castle-i Egyetem kutatói Európa 571 városának klímaadatait elemezve jutottak arra, hogy az épített környezet mára állandósult forrósága egyre csak növekedni fog. A Nemzetközi Energiaügynökség a légkondicionálás jövőjéről szóló globális jelentése szerint pedig a következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény, amely alól Budapest sem lesz kivétel.