Magyarság Háza Filmklub: Mi, magyarok – Sötét színek vonzásában

Bomhér István festőművész portréja



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2023.01.31.
Módosítva: 2023.01.31.
Filmklub, Bomhér István, festőművész

Dávid Endre filmje (Románia)

Egyszerű családból indult. Székelyudvarhelyen született, autodidakta módon képezte magát, sohasem tanulta iskolában a festészetet. Alex Gray spirituális-pszichedelikus-szürreális képi világa áll hozzá közel.

Magyarsag-Haza-Filmklub-Mi-magyarok-Sotet-szinek-vonzasaban
Fotó: Facebook

Bomhér István számára a szabadság fontos, mint a levegő. Azért nem iratkozott be a művészeti iskolába, mert akkoriban hosszú hajat viselt, az iskolában viszont ezt nem tűrték volna el. Így inkább könyvekből tanult, önállóan nézett utána a művészetelméleti háttérnek, és saját maga tűzött ki maga elé megvalósítandó célokat.

Apja ezermester, intézményi karbantartó volt, édesanyja varrónőként dolgozott. Mindketten rendelkeznek szépérzékkel és kreativitással, de eleinte nem lelkesedtek fiuk művészi ambícióiért. Amikor viszont látták, hogy nagy figyelmet és elismerést kap a közösségi médiában, ők is támogatni kezdték a törekvéseit. Ha kiállítása volt, édesapja segített fölrakni a képeket, édesanyja süteményt sütött. Művészi stílusát, törekvéseit nem igazán értik, ahogy egykori rajztanára sem.

Visszaemlékezésük szerint István inkább visszahúzódó gyerek volt, mindig lefoglalta magát valamivel, például nagyon szerette szétszedni a bátyja által összerakott játékokat. Amikor ceruzát adtak a kezébe, az nagyon lefoglalta. „Ha nem talált papírt, a falra is rajzolt, én ezt soha nem mostam le” – árulja el az apja. Talán nem meglepő ezek után, hogy első kiállítását is ő maga rendezte egy bérelt lakásban. Barátja szerint a közönség számára a megnyitó sokkal különlegesebb élmény volt, mintha egy művelődési házban történt volna, annál is inkább, mert a zenét is maga az alkotó szolgáltatta.

Elmondása szerint a buddhista tanok állnak hozzá a legközelebb, a 9/11-es terrortámadás óta úgy érzi, a béke irányába kellene vezetni az embereket, és ő ebben szeretne részt vállalni. A szürrealizmust azért kedveli, mert szabadságot ad, nem zárja őt skatulyába. Nem akarja magát irányzatokhoz sorolni, szerinte ez ma már nem is fontos. „Olyan életutat szeretnék bejárni, ami után tudom, hogy nem hagytam ki semmit” – mondja a film végén. Céltudatosságát ismerve, a megvalósításban nem kételkedünk.

A Magyarság Háza és Aranytíz Kultúrház közös eseménye.

Időtartam: 60 perc
A részvétel ingyenes
Előzetes regisztráció javasolt: [email protected]
Időpont: január 31., 18.00
Helyszín: 1051 Budapest, Arany János utca 10.
 

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás