Döbbenetes felfedezés! Ezt találták a restaurátorok egy Szinyei Merse-festmény alatt

A Ripost7 munkatársai szemtanúi voltak, amint a restaurátor kivette a képet a keretből és kiderült: alatta újabb festmény van. Egyelőre nem tudni, az is a híres magyar festő munkája-e, de nagyon valószínű, hogy egy ismeretlen képe került elő, amit jelenleg vizsgálnak.

Laptársunk arra volt kíváncsi, hogyan dolgoznak az új Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban (OMRRK), hol raktározzák a híres műkincseket, és miként folyik a munka a hipermodern restaurálási műhelyekben. A világszínvonalú múzeumi háttérintézmény a Liget Budapest Projekt keretében épült fel a Szabolcs utcában, az egykori kórház területén. Az épületben Kónya Béla főosztályvezető kalauzolta végig a stábot.

Teherlift repít fel a restaurátorokhoz

Elsőként egy zsiliptérbe léptek, itt hozzák be a műtárgyakat az épületbe. Itt állandó 20 °C-os hőmérséklet és 47–50 százalékos relatív páratartalom van.

„Fontos, hogy a műtárgyak már a beérkezés pillanatától kezdve olyan optimális körülmények között legyenek, ami megakadályozza a tárgyak öregedését és károsodását. A zsiliptéren túl egy óriási logisztikai beálló található, ide érkezhetnek a kamionokˮ – magyarázza Kónya Béla.

Egy óriási teherlift segítségével a raktárba vagy a restaurálási műhelybe viszik a műtárgyakat. A teherlift méretét az ajtaja előtti jelölések modellezik, hogy még a műtárgy behelyezése előtt ki lehessen próbálni, hogyan férnek a műtárgy mozgatásához. Van egy 9×4,5 méteres, külön a festményeknek készült lift is, ahol nagy méretű hengereket lehet szállítani. Teherlift repít fel a restaurátorokhoz.

Két vászon volt egymás alatt

A Ripost7 csapata nem is sejtette, hogy történelmi pillanat tanúi lesznek, a műhelyben ugyanis a szemük láttára derült ki: az egyik Szinyei Merse-festmény alatt egy másik kép is megbújik.

„A fotótechnikai eljárások során érdekes dologra derülhet fény: ilyen esetben akár egy másik festmény vagy egy aláfestés is lehet a festékréteg alatt, ezért bánnak a műtárgyakkal körültekintően” – magyarázza a főrestaurátor.

Először úgy tűnt, hogy ennél a festménynél is egy korábbi festett réteg látható, de az egyik restaurátor azt kérte, hogy vegyék le a keretről, mert szerinte két vászon van egymás alatt. Neki lett igaza! Miután óvatosan kivették a képet, a restaurátor csipesszel felemelte a vásznat, és ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy alatta van egy másik festmény! A szélen zöld festék nyomai látszottak, s mivel a felső kép teljesen más színvilágú, egyértelmű, hogy egy újabb festményre bukkantak.

„Úgy néz ki, hogy nem ragasztózták be teljesen, hanem foltokban kapott egy-egy ragasztórétegetˮ – mutatta a főosztályvezető.

„Vélhetően a korábban gyakran alkalmazott viasz-gyanta keverékkel dolgoztak, ami könnyen elválik, az öregedés hatására is gyengül”.

Idővel kiderül, mi lapult a piros sapkás fiú mögött

A képet nem bontották le azonnal a másikról, így nem látták, mit ábrázol az alsó kép.

„Ilyenkor több szempontot mérlegelni kell, de valószínűleg külön fogjuk szedniˮ – magyarázta a restaurátor.

Ilyen esetben a gyűjteményi osztályokkal közösen hozzák meg a döntést a természettudományos és művészettörténeti háttér tanulmányozásával, így még időbe telik, mire megtudhatjuk, mit rejtett Szinyei piros sapkás fiút ábrázoló festménye, ami 1866-ban készült Jernyén, és a festő öccsét, Zsigmondot ábrázolja piros sapkában, csibukkal.

Minden ecsetvonást dokumentálni kell

Az év végén a Magyar Nemzeti Galériában nyílik egy Szinyei Merse Pál-kiállítás, emiatt restaurálják, készítik elő a festő képeit. Különböző technológiákat, eljárásokat alkalmaznak, mindent pontosan dokumentálnak és fotóznak. Az UV-lámpás műtárgyvizsgálatot egy kisebb Szinyei Merse-képen mutatták meg.

„Itt valószínűleg a lakkréteg felett található a ráfestés. Ennek eltávolítását sorvasztásnak hívjuk, és arra törekszünk, hogy minél inkább az eredeti lakkréteg maradjon fenn. Arra is figyelni kell, hogy a kép minőségét ez ne befolyásolja” – magyarázta a restaurátor, és azt is bemutatta, hogyan távolítja el a lakkréteget a felületről.

Mint minden esetben, itt is fotótechnikai vizsgálatok előzik meg a tényleges beavatkozásokat. Különböző hullámhosszúságú fénnyel, elektrotechnikai sugárzással világítják meg a tárgyakat, és az így kapott felvételeket vizsgálják meg. Ennél a festménynél például alárajz is található, az infravörös képeken a mell és a bordakosár szépen kirajzolódik.