A Földtől 6500 fényévnyire lévő Rák-köd egy 1054-ben, a kínai Északi Szung dinasztia (960-1127) csillagászai által észlelt szupernóva-robbanás maradványa. Ez a modern csillagászok által azonosított első szupernóva-maradvány, amelynek történelme egyértelműen végigkövethető.
Az objektum egyike azon kevés energiaforrásoknak, melyeket minden energiasávban mértek: rádió-, infravörös, optikai, ultraibolya-, röntgen- és gammasugárzásban is.
Kapaszkodj meg! Szupererős részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd Fotó: Wikipédia
A felfedezés a kínai LHAASO (Large High Altitude Air Shower Observatory) obszervatóriumban, az ország vezető tudományos és technológiai infrastrukturális létesítményében, a délnyugati Szecsuán tartományban lévő Taocsengben végzett megfigyeléseken alapul.
A fényességet célzó mérések egy szélsőségesen nagy energiájú részecskegyorsító jelenlétére utalnak a Rák-köd magrégiójában.
Mérete a Naprendszer nagyjából egytizedének felel meg
A gyorsító 20 ezerszer nagyobb mértékben képes energizálni az elektronokat, mint a Föld legnagyobb, ember alkotta részecskegyorsítója. Ezzel eléri a klasszikus elektrodinamika és az ideális magnetohidrodinamika elméleti határait – mondta Cao Csen, az LHAASO vezető kutatója.
A Kínai Tudományos Akadémia Nagyenergiájú Fizikai Intézete vezetésével készült tanulmányt a Science című tudományos lapban mutatták be.
