Ákos 2022-es koncertprogramja gerincét az idén januári telt házas Aréna-előadás alkotja. A turnénak a magyarországi helyszíneken kívül határon túli állomásai is lesznek. Erdély, a Felvidék, és Kárpátalja mellett most először Délvidéken is színpadra lép Ákos, mégpedig éppen a trianoni diktátum 102. évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján, június 4-én ad koncertet Tóthfalun.

Közben megállás nélkül dolgozik. A Kossuth-díjas alkotó épp csak elkészült első kisjátékfilmjével, már ezerrel a koncertturnéra készül, miközben a stúdióban is gőzerővel megy a munka. A januári Aréna-koncertet rögzítették képben és hangban, ennek az utómunkái zajlanak. Itt a Több nem is kell című új dal koncertfelvételéből készült klip is. Őszre már az Ákos által rendezett Magunk maradtunk című film zenéjét is kiadják, egy olyan dallal, amely a film nyomán született meg, de a filmben nem szerepel. A tervek szerint ezen a kiadványon szerepel majd egy olyan szám is, amelyet a végefőcímzene felhasználásával írt Ákos, ezt három különböző verzióban rögzítették. Az előadó- és alkotóművész három vinilkiadványon is dolgozik: 2022-ben 25 éves a Beavatás, 20 éves az Új törvény, és 10 a 2084.

Ákos telt házas koncerten énekel az Arénában Fotó: Ákos

A Magunk maradtunk elnyerte a Zsigmond Vilmos operatőri díjat, az elismerést Juhász Viktor kapta. Ákos első kisjátékfilmje a mozgóképszemlén bekerült az öt legjobb kisfilm közé, ami miatt a szerző a csíkszeredai koncertje után gyorsan hazaugrik a másnapi mozgóképszemlés vetítésre.

Papp János, Ákos, Juhász Viktor Fotó: FE

Ákos a Magunk maradtunk Magyar Film-napi vetítése utáni beszélgetésen elmondta, fontos neki a közönséggel való személyes kapcsolat.

„Amikor csak a munkám engedi, szívesen megyek a vetítésekre. Ez egy irodalmi alapanyagra építő film, ami olyan kiváló közönséget vonz az ország különböző pontjain, akikkel nagy öröm a találkozás.”

Ákos munka közben a stúdiójában Fotó: Metropol/NZ

A dalszerzés, előadóművészet, írás, rendezés, és a különböző alkotói folyamatok összeegyeztethetőségével kapcsolatban Ákos lapunknak már korábban is kifejtette, számára ez egy tőről fakad, el akar mondani valamit a világról – a színpadon a dalaival, az írásaival, a film képkockáira vetített gondolataival.

„Örülök a megnyilvánulás lehetőségének. Egyfajta energia mozgat, nem válik szét bennem műfajokra mindez.”

Ami pedig a rendezői vénát illeti, megtudtuk: „Gyermekkorom óta filmrendező vagyok, csak ezt eddig nem tudta rajtam kívül senki.” Ákos hozzátette, azért aki figyelte a munkáit, tudhatja, hogy rengeteg játékfilmes elemeket is tartalmazó videoklipet, illetve számos koncertfilmet rendezett már.

Saját novelláját olvassa Fotó: Fodor Erika

Az első novelláskötet Fotó: Fodor Erika

„Az ezirányú vágyaim korábban is megnyilvánultak, de ez az első eset, hogy játékfilmet készíthettem. Hábermann Jenő producer olvasta a Taxis című írásomat, amely az Ezt nem lehet megúszni című első novelláskötetemben is megjelent, és azt mondta, ebből filmet kell csinálni. A film forgatókönyve alapvetően erre épült. Érdekes módon a címadó írás, a Magunk maradtunk című levél a film készítése közben keletkezett, sőt a kötetbe is csak az utolsó pillanatban került bele.” Ákos hozzátette, örül a filmes bemutatkozásnak, és a fejében már kész tervek vannak a folytatáshoz.

„Az egész feladattal megtisztelve érzem magam, mert olyan módon tudtam ezáltal megmutatkozni, ahogyan korábban sohasem. Megkaptam azt a lehetőséget, hogy kicsit hátralépjek a reflektorfényből, ahol egyébként nagyon privilegizáltnak és ugyanakkor nagyon sebezhetőnek is érzi magát az ember. A »lírai én« helyett, amely mindig önmagáról beszél, megszólalhatott az epikus én, a történetmesélő, elbeszélő énem, így a történet fókuszába most a szüleim és más felmenőim élete került. Arra mindenképpen jó ez a film, hogy a mai fiataloknak megmutasson valamit, hogy megérthessék, hogy ez az ember miért így gondolkodik a világról…”

Nem volt B tervem

Ákostól megtudtuk azt is, hogyan választotta ki a filmje főszereplőjét. „Gyakorlottabb filmesek tudják, hogy egy-egy filmszerepre mindig több szereplőötletük is kell legyen. Nekem a főszereplő kiválasztásához nem volt »b« tervem. A televízióban láttam Radnóti Miklós Hetedik eclogáját Papp János előadásában, és azóta csak vele tudtam elképzelni ezt a filmet. A szereplőkkel általában hosszasan beszélgettem arról a karakterről, aki miatt az ő személyes jelenlétükre szükség van a filmben.

Két kisebb lánya is szerepel

Ákos első filmjében Papp János főszereplő mellett Piros Ildikó hangja is hallható, de színre lép benne Nagy Mari, Sára Bernadette, Kubik Anna, Pápai Erika és Szász Júlia mellett Eperjes Károly, Cseke Péter, Pindroch Csaba, Méhes László, ifj. Vidnyánszky Attila, Vecsei H. Miklós és Trill Zsolt is. Sőt, Ákos két kisebb lánya is játszik benne! Kata egy ’56-os jelenet szereplői között szerepel, a 12 éves Júlia pedig Kubik Anna partnereként tűnik fel.

Belelát az emberbe

„Nagyon megtisztelő, hogy a legnagyobb színművészeink elfogadták a felkérésemet, mellém álltak és támogattak. Gyakran egészen kis szerepekkel is, amelyek azonban teljes odaadást, szinte az egész életüket követelték, adott esetben tíz másodpercbe sűrítve. Az egyes múltbeli karakterek egy-egy arcképben, mintegy élő fényképen jelennek meg, a kamera hosszú másodpercekig egészen közelről veszi az arcukat. Ilyen közeli kamera elől nem lehet semmit elrejteni, szinte belelát az emberbe. Volt olyan – általam a legnagyobbak közé sorolt – férfi színész, aki meg is rémült a feladattól, amikor megértette, hogy mire kérem” – tudtuk meg a forgatás kulisszatitkait Ákostól.

Ákos megmutatta azt is, hogyan készült a filmje.