Együtt hímezték 60 magyar tájegység motívumait a Nemzeti nagyfüggönyre!

A Nemzeti Színház készülő nagyfüggönyének munkálataiba pillanthattunk bele a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. Vidnyánszky Attila vezérigazgató ötletére Kustán Melinda textiltervező iparművész és több mint száz hímzőasszony fogott össze a „Nemzeti védőpalást” megalkotására. A hímzésbe Szűcs Nelli és Rátóti Zoltán is bekapcsolódott.

Vidnyánszky Attila felkérésére Kustán Melinda textiltervező iparművész 2019-ben megalkotta egyedi koncepcióját a színház új nagyfüggönyének megtervezésére és kivitelezésére. Az életfát ábrázoló, 167 négyzetméteres textil 64 magyar tájegység hímzési motívumait felhasználva készül a Kárpát-medence számtalan pontján.  

A Nemzeti Összetartozás Napján nemcsak a munkafolyamatban már részt vevő hímzőasszonyok, hanem a Nemzeti Színház művészei és dolgozói és minden regisztrált vendég is hímezhetett. Az ezen a napon hímezendő motívumot a mesterséges intelligencia készítette, a Kárpát-medencei minták alapján.

Szabó Judit az erdélyi Sóvidékről tette bele keze munkáját a nagyfüggönybe. Kérdésünkre elmesélte: ő a bukovinai székelyek új haza keresését szerette volna beleszőni a nagyfüggönybe. A kék színnel az asszonyi sorsot jelenítette meg és az ő életet igenlő helytállását szimbolizálja.

Nézd meg a videót!

A kárpátaljai Szűcs Nelli színművésznő számára magától értetődő volt, hogy belehímezi kézjegyét a a nagyfüggönybe, amelynek az elkészülését már alig várja.

„A szívem csordultig tele, ha ránézek erre, és a csodálatos alkotás mögött látom az emberi összetartozást is, ami a miénk. Két éve nem mehetünk haza, még jó, hogy itt is itthon vagyunk – és lélekben velünk az otthoniak, mi pedig velük.”

Így hímzett Nelli a Nemzeti Összetartozás napján – ezúttal nem egy szerepben varrt a színpadon.

Szűcs Nelli férje, az ugyancsak Kárpátalján született Trill Zsolt Kossuth-díjas színművész néhány napja a Nemzeti Színház erkélyén Dobó István esküjét elmondva fejezte ki a nemzeti összetartozás érzését.

Életfa - A nagyfüggöny vezető motívuma

„A nagyszínpad függönye – a magyar textiltörténeti remekekhez hasonlóan – programkárpit kell, hogy legyen. Inspirációként főként a magyar királyok koronázási palástja szolgált 1031-ből; valamint a XIV. századi zárai antependium; Mátyás király trónkárpitja; Erdély és a Lorántffy család egyesített címerével díszített kárpit; Erdélyi szőnyegek; az Esterházy-kincstár főúri textiljei; kazulák, miseruhák; hímzett női kisbundák és férfi subák, vócos subák; a Kárpát-medence parasztház öltözékei, szabadrajzú fonalas munkái. 

A nagyszínpadi függöny vezető motívuma az életfa, melynek törzsét a honfoglalás kori művészet remekei – a Rakamaz-strázsadombi, a Tarcalon, Rétközberencs határában és másutt megtalált – tarsolylemezek díszítményei ihlették, lombozatát pedig a Kárpát-medence területén fellelhető 60 néprajzi tájegység motívumkincsének feldolgozásai alkotják. Az életfa az ismert kultúrák mindegyikében vezető motívumként szerepel, akár égig érő faként, "tetejetlen" faként, vagy világfaként – a sámánszertartás fájaként – ismerünk rá. Népművészetünk növényi ornamentikáinak minden egyes motívumcsoportja magában hordozza a teljességet, hasonlóképpen ahhoz, ahogy egy sejt leképezi az univerzum egészét. Mégis: mindössze a mesterember tisztes teljesítményét nyújtanám, ha csupán a néprajzi örökségünk egyes mintaelemeit, mint utalásokat vagy mint építő köveket illeszteném a nagy alkotás szerves egészébe.” (Kustán Melinda textiltervező iparművész a nagyfüggöny koncepciójáról)