Így épült meg 126 éve a Fővám téri Vásárcsarnok – Galéria!
Ma az egész világ a csodájára jár, pedig nem volt egyszerű a története: az átadás előtt egy nappal égett le a Vásárcsarnok teljes tetőszerkezete Budapesten...
Pest és Buda 1873-as egyesülésével a magyar főváros megállíthatatlanul haladt a világvárossá válás útján. A megnövekedett igények kielégítésére építették meg Budapest szívében a Fővám téri Központi Vásárcsarnokot, a millenniumi eseménysorozat részeként. Az épületet először 126 évvel ezelőtt, 1897 februárjában tölthették meg élettel az árusok és vásárlók. A piac belső terét két részre osztották: az egyik oldalon a kiskereskedők, a másikon pedig a nagykereskedők kaptak helyet.

Átadás előtt egy nappal égett le a Vásárcsarnok tetőszerkezete
Több mint száz évvel ezelőtt a Nagycsarnok felépítésének költsége közel akkora volt (1 millió 900 ezer forint), mint a kerület másik négy csarnokának teljes költségvetése. A Vásárcsarnok költsége többek között a nagy áruforgalom gondtalan lebonyolításához szükséges alagút és vasúti sín kiépítése, valamint az épület átadása előtt egy nappal leégett tetőszerkezet helyreállítása miatt ugrott meg. A tűz pontos okát nem sikerült kideríteni, de feltételezhetően emberi mulasztás állt a háttérben.
Zsolnay kerámia díszíti az épületet
A mesés épület díszítésén a kor legelismertebb iparosai dolgoztak. Az acélszerkezetet a Schlick-féle vasöntöde készítette, a színes épületkerámia elemek, valamint a homlokzatot díszítő pirogránit pedig Zsolnay Vilmos gyárából kerültek ki.
Mi minden kapható a Vásárcsarnokban?
Szinte mindent megtalálhatunk a csarnokban, ami szem-szájnak ingere. A pultokon roskadoznak a friss gyümölcsök, zöldségek, húsfélék és tejtermékek. Igazi hungarikumokat is találhatunk a sorok között, mint a finomabbnál finomabb hazai paprika, kolbász, libamáj és pálinka; valamint számtalan ajándéktárgy közül is választhatunk.
Galériánkban megtekintheted, hogyan változott az évek során a Vásárcsarnok:




Budapest, 2021. június 25. A Nagycsarnok (Központi Vásárcsarnok, Vásárcsarnok, Fővám téri központi vásárcsarnok, régebben Dimitrov csarnok) a főváros legnagyobb, a Ferencváros városrészben lévő vásárcsarnokának belső tere. A mai Szabadság híd pesti hídfőjénél volt egykoron a Fővámház, ahol a Duna folyamon szállított áruk elvámolását végezték. Ez is magyarázza, hogy itt alakult ki Pest egyik piactere. A Központi Vásárcsarnok volt az egyik legnagyobb beruházás, ami Kamermayer Károlynak, az 1873-ban létrejött Budapest első polgármesterének nevéhez fűződik és ami Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el 1897-ben. A magyarországi historizmus téglaépítészetének az egyik legszebb alkotása, a tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik. Az egy hektáros épületet 1977-ben nyilvánították műemlékké és 1999-ben elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d’Excellence díjat. A CNN Travel Európa legjobb piacának nevezte 2013-ban. MTVA/Bizományosi: Balaton József , KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK fővám tér
Fotó: Balaton József
Forrás: MTI



Budapest, 2021. szeptember 18. A Nagycsarnok (hivatalos nevén Központi Vásárcsarnok, egyéb nevei: Vásárcsarnok, Fővám téri központi vásárcsarnok, régebben Dimitrov csarnok) épülete a Csarnok tér felől a főváros IX. kerületében. A csarnok Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el, 1897-ben és a magyarországi historizmus téglaépítészetének az egyik legszebb alkotása. MTVA/Bizományosi: Róka László , KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK fővám tér
Fotó: Róka László
Forrás: MTI

