Csecsemőgyilkosságnak és tank-harcálláspontnak is otthont adott a 80 éves, körtéri Gomba – Galéria!
Már 80 éve éke a XI. kerületnek a sokat megélt utasváró, a Gombaként emlegetett épület. Eddigi ideje alatt hajléktalantanya, jegypénztár és borozó is helyt kapott az ikonikus műemlékben.
1943 januárjában adták át az akkor Horthy Miklós körtéren a Gomba néven elhíresült utasvárót. A 29 éves Schall József építészmérnöknek a tervezéskor valószínűleg még meg sem fordult a fejében, hogy művét egyszerűen csak így fogják emlegetni.
Miért éppen Gomba?
Sokak szerint a budai közlekedési csomópontban 1945-ben nyílt utasvárót lapos kupolája miatt kezdték el az emberek Gombaként emlegetni. Ez az elnevezés pedig annyira beivódott a köztudatba, hogy Eörsi László történész A „budai srácok” című könyvében is csak Gomba-ként emlegette a helyet:
A november 4-én bevonuló szovjet csapatokkal tűzharcot vívó felkelők, illetve katonák a Gomba mellett helyeztek el egy T–34-es harckocsit, valamint egy légvédelmi ágyút, amellyel a szovjet tankokra lőttek.
2016-ban a forradalmi események tiszteletére 1956-os emléket is állítottak a Gombánál.
Ha a Gomba mesélni tudna…
A történelmi épület a fővárosi közlekedés egyik legjelentősebb csomópontjává vált, ahol több mint ötvenezer utas fordult meg naponta. A Gomba körüli történések között a drámai villamosgázolástól kezdve a tank-harcállásponton át egészen a csecsemő-holttestig szinte minden előfordult már.
Egy 1943-as újságcikkben ezt írták a helyről:
„Csecsemő-holttest a Horthy Miklós körtéren. A Lágymányosi út és Saru utca sarkán, a járda mellett húzódó fűben egy utcaseprő papírba csomagolt, jól fejlett fiúcsecsemő holttestét találta meg. A rendőrorvosi megállapítás szerint az oszladozó csecsemő-holttestet két-három nappal előbb szülhette anyja. A rendőrség kéri, aki az ügyben felvilágosítást tud adni, jelentkezzen a főkapitányság II. emelet 145. számú szobájában dr. Simon rendőrkapitánynál vagy az I. emelet 88. szám alatt Kunos László detektívnél.” (Magyar Nemzet, 1943. 09. 21. – 213. szám)
Hajléktalanok tanyája
1963-ban megszűntek a dél-budai HÉV-járatok, és ezek vonalát a 41-es és 43-as villamosok vették át, ezért a Gomba már nem szolgált utasváróként, helyette bérletpénztárnak és üzlethelyiségeknek adott otthont. Az épület állapota egyre rosszabbá vált, és elsősorban a hajléktalanok vették birtokukba. A 2000-es évek elején ipari műemlékké avatták, ám sokáig ez sem segített rendbetételének felgyorsításán.
Újra a régi
A XI. kerület 2008-ban kapta meg az épület tulajdonjogát, amit 2014-ben felújítottak. Az elmúlt évek során a Gomba most hasonlít leginkább a Schall József tervezte eredeti formájához. Az épület és annak környéke napjainkban színvonalas vendéglátóhelyek gazdája és továbbra is közkedvelt találkahely.
Itt megtekintheted hogy nézett ki a Gomba az évek során:
Budapest, 2022. május 21. Óriási mészkő térforma (köznyelvben dinótojás), a 2003-ban a Gaz de France nemzetközi design pályázaton 2. helyezett Szöllőssy Barbara és Pyka Zsolt terve alapján a főváros XI. kerületében, a Móricz Zsigmond körtéren. Mögötte a 2016-ban felújított, eredetileg 1942-ban Schall József tervei szerint épített gyűrű alakú épület a Gomba. MTVA/Bizományosi: Róka László *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt., Móricz Zsigmond körtéri GOMBA
Fotó: MTI
