Szűcs Nelli: Ha ezt ma otthon játszanám, talán le is ültetnének – Videó

A kárpátaljai születésű Szűcs Nelli, Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész Fedák Sári-előadására a Legjobb Női Alakítás Díját kapta a Szarvasi Vízi Színháztól. A családjával több mint 10 éve Budapesten élő színésznő, a Nemzeti Színház és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház tagja Fedák Sári személyes történetén keresztül a közelmúlt és a jelen történelmét, a magyarok kárpátaljai sorsát, fájdalmát, reményét és hitét is megeleveníti.

Szűcs Nelli Vidnyánszky Attila biztatására, 7 éve készítette el Fedák Sári önálló estjét.

„Épp olyan csintalan volt, mint én, épp olyan álmodozó. Ráadásul Sári első színházi élménye is abban az épületben volt, ahol a mostani beregszászi színházunk van. Az előadás is úgy épül fel, ami közös bennünk, a színház szeretete, a nemzet szeretete, Istenhez való viszonya” – mesélte Szűcs Nelli, aki 3 éve egy másik Fedák Sári színpadi élménnyel, a Dobronyi rózsát Zsazsának című zenés önálló esttel is megajándékozza a közönséget.

Fedák Sári – se ide, se oda

„Mindkét Fedák Sári-előadással az életét szerettem volna megmutatni, és rajta keresztül akár egész Magyarország történelmét. Fedák Sári úgy hal meg, hogy először 1919-ben rányomják a bélyeget, hogy kommunista, utána meg ’45-ben hirtelen fasiszta lesz. Az ő példáján azokról az emberekről is akartam beszélni, akik se ide, se oda nem voltak jók. Nagyon sok ember esett így áldozatul a különféle rendszereknek, és sokan úgy haltak meg, hogy nem voltak rehabilitálva” – tudtuk meg Szűcs Nellitől. A színésznő azt is elmesélte, hogy van úgy, hogy tanárok megnézik az előadást, és azt mondják, hogy ezt a gimnazistáknak is tananyagként látniuk kell, mert ez a történelmünk megismerése szempontjából ez egy izgalmas betekintést ad számukra is egy hús-vér ember sorsán keresztül.

100 méterre a háztól a határ

„Az előadás Fedák Sári hazájáról, az elindulásról szól, arról, hogy Sárinak folyamatosan meghal a szíve a hazájáért. Jön Trianon, aztán megint visszakapjuk Kárpátalját, aztán ismét másik országhoz húzzák a határt: folyamatosan a kis hazájáért aggódott, és halt bele a fájdalomba.”

Szűcs Nelli előadásával is rehabilitálni szeretné Fedák Sárit mint honfitársát, kollégáját.

„Most már néha úgy érzem, hogy a rokonom is. Ugyanaz a fájdalom van bennem is, mint Sáriban, hiszen bár én már itt élek tíz éve, de ha hazamegyek, megsajdul a szívem, hogy vajon meddig lehet azokkal a dolgokkal játszadozni, hogy Kárpátalján megvonják a magyaroktól, hogy magyar nyelven tanuljanak az iskolában. Már az is előfodult, hogy odahaza bementem a falumba az üzletbe, és egy kicsit kinéztek, hogy én miért beszélek a sógornőmmel magyarul?!” – osztotta meg személyes tapasztalát a színésznő. Szűcs Nelli hozzátette: ott, ahol én születtem, Tiszaújlakon, ahol a házamtól 100 méterre van a határ, ez egy kicsit brutális dolog.

100 év múltán is ugyanabban a cipőben járunk

„Ha ezt az előadást most játszanám Kárpátalján, lehet, leültetnének, vagy netalán azt mondanák, hogy menjek ki én is Ukrajnából, és listára tennének. Minden, ami az előadásban elhangzik, Fedák Sári szövegeiből van. Miközben mondom, és a néző hallgatja, azt vesszük észre, hogy elmúlik 100 év, és mi még mindig ugyanabban a cipőben járunk. Az örömünk, de a fájdalmunk is ugyanaz, ugyanakkor ugyanaz a hitünk is! A közös hitünk és reményünk miatt bizakodunk abban, hogy talán minden rendben lesz...”

Néma sorfal

Elfogadhatatlan, ami Ukrajnában a kárpátaljai magyarsággal történik – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára annak kapcsán, hogy a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola magyar vezetőjének indokolatlan menesztése után a nemzeti szimbólumok használatát és a magyar nemzeti himnusz eléneklését is megtiltották az idei tanévnyitón. A tantestület és a szülők néma sorfalat állva egy szál nemzeti színű gyertyával, valamint Reményik Sándor „Templom és iskola” versével tiltakoztak az ukránosító lépés ellen.