Ki ne hallotta volna már azt a kifejezést, hogy a magyar nemzet jogásznemzet. Vagy hogy a prókátorok országa vagyunk. Ehhez kapcsolódóan a közbeszédben és a közgondolkodásban gyakran elterjedt kifejezések közé tartozik a „fogadatlan prókátor”, a fiskális, de sokaknak emlékei lehetnek a jurátus, a patvarista fogalmak történelemkönyvekben való szerepléséről is. A fogalmak és a hozzájuk társított szerepek színes tárháza természetesen nem csupán a közbeszédben keltett, és talán kelt manapság is zűrzavart, de a történettudomány sem tudott gyakran dűlőre jutni bizonyos kérdésekkel kapcsolatban.

Fotó: Facebook

Kik és miért mentek a hosszú 19. században ügyvédnek Magyarországon? Mi motiválta őket? Volt-e közös pont az érdeklődésükben, milyen víziókat alkottak az ügyvédi hivatással kapcsolatban? Tényleg tömegesen hagyták el a pályát egy jól fizető közhivatal reményében? No és egyáltalán: tekinthetjük-e az ügyvédséget hivatásnak, vagy valamiféle mesterség és foglalkozás szintjén állt még csak ekkoriban? Az előadás a szociológia tudományából kiinduló, manapság már széles körben elterjedt elméletet is ismertetni kívánja az ügyvédek kapcsán, jelesül a professzionalizációt, melynek summásan megfogalmazott legfőbb kérdése: mikor és miért lesz bizonyos foglalkozásokból hivatás?

Időpont: július 20., 19 óra.