Elfogadták a háborús veszélyhelyzeti intézkedések meghosszabbítását

A Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett, kivételes eljárásban tárgyalt, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló előterjesztés alapján a kormány november 1-jéig, azaz öt hónapig kap az Országgyűléstől lehetőséget arra, hogy – ha a rendes jogrendi eszközök nem elégségesek – a különleges jogrendi eszközökkel éljen.

Az igazságügy miniszter közösségi oldalára kitett fotójához felszólalása előtt már sokat sejtető posztot tett ki: „A rendkívüli helyzetek rendkívüli megoldásokat követelnek. Megvédjük a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést! ” - írta a bejegyzéshez.

Ugyanitt mindenki megnézheti a felszólalását is, amelyben kifejtette miért van szükség a különleges jogrend megtartására, meghosszabbítására.

Varga Judit hangsúlyozta, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a keleti szomszédságában, Ukrajnában dúló háborúból. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a háború humanitárius és gazdasági hatásai érintik Magyarországot is.

Mint mondta, a háború következményeit ne a magyar emberek és családok szenvedjék el, azonnali intézkedések szükségesek, ezért hirdetett a kormány veszélyhelyzetet május 25-től.

Elmondta: a kormány a különleges jogrendben alkotott rendeletek hatályának meghosszabbítására tesz most javaslatot annak érdekében, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a fegyveres konfliktus elől menekülő emberek megsegítésére, támogatására, lakhatásuk, munkavállalásuk segítésére, valamint annak biztosítására, hogy Magyarország minél előbb maga mögött hagyja a háború káros gazdasági következményeit. A miniszter rámutatott arra, hogy a törvényjavaslattal a kormány a veszélyhelyzeti intézkedéseit november 1-ig tarthatja jogilag fenn, de ha a helyzet lehetővé teszi, akkor a kabinet hamarabb is kezdeményezheti a veszélyhelyzet megszüntetését.

Varga Judit hangsúlyozta: a kormány azért dolgozik, hogy az ország polgárainak élete a szomszédban zajló háború és a háborús helyzetre adott, sokszor elhibázott szankciós válaszok okozta európai gazdasági válság ellenére a normális kerékvágásban maradhasson. A tárcavezető kiemelte, hogy a veszélyhelyzeti intézkedéseit a kormány a fokozatosság, a szükségesség, arányosság és a célhoz kötöttség elve mentén hozza meg.

Hozzátette: a kormány arra törekszik, hogy a várható gazdasági visszaesés Magyarországot a lehető legkisebb mértékben sújtsa. A háború árát nem fizethetik meg a magyar családok, ehelyett a gazdasági terhekből azoknak a nagyvállalatoknak kell kivenniük a részüket, amelyek a megváltozó világgazdasági környezetben extraprofitra tettek szert - magyarázta.

Varga Judit elengedhetetlennek nevezte a törvényjavaslatot ahhoz, hogy a kormány valamennyi intézkedést a kellő időben meg tudja hozni.

Elmondta: a javaslat elfogadásával az Országgyűlés arról dönt, hogy fenntarthatók-e a takarmány- és élelmiszerellátás biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű mezőgazdasági termékek kivitelével kapcsolatos intézkedés mellett a villamos energiával, a földgáz- és a távhőellátással kapcsolatos rendeletek. Arról is döntenek a képviselők, hogy fennmaradhatnak-e a hatósági árak, kiszélesíthető-e Széchenyi Pihenőkártya felhasználása és megfelelően biztosíthatók-e a humanitárius intézkedések - tette hozzá. A politikus kitért arra is, hogy a felhatalmazás nem korlátlan, az időkorlát mellett tájékoztatási kötelezettsége is van a kormánynak az Országgyűlés felé.