Mesterségesen tartják magasan az áram árát Európában

Az áramárak Európában ma 6-7-szer nagyobbak, mint az USA-ban, a gázárnál pedig tízszeres a szorzó - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Budapest Summit rendezvényén a versenyképességről szóló előadásában..

A helyzet nyugodtan mondható tragikusnak, és amíg nem lesz rendszerszintű változás az árképzésben, a túltolt zöldpolitika visszanyesésében, és amíg a szankciós politika árfelhajtó hatása megmarad, addig a kilátások nem biztatóak. Az uniós polgárok egyre jobban szenvednek a magas rezsiszámláktól, egyre több ország próbálja különféle intézkedésekkel csökkenteni a lakosság terheit, de arról kevesebb szó esik, hogy mit tehetne az Európai Unió az villamosenergia árának mérsékléséért - írja a Ripost.

Miért drága az áram?

A jelenlegi árampiaci rendszerben minden villamosenergia-termelő – a fosszilis tüzelőanyagoktól a szél-, az atom- és a napenergiáig – a termelési költségeinek megfelelően kínálja az áramot. A vásárlói licit a legolcsóbb forrásokból indul, és a legdrágábbakkal, általában gázzal fejeződik be.Így a villamos energia végső árát gyakran a gáz ára határozza meg.

A rendszert kezdetben az átláthatóság növelése és a zöld forrásokra való átállás előmozdítása miatt dicsérték, de az energiaválsággal, az ukrajnai háborúval a helyzet alapvetően megváltozott.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: a magas energiaárak ügyében azonnal brüsszeli intézkedésekre van szükség. Azt javasolta, hogy amíg a háború tart, addig minden adminisztratív előírást, ami az árak emelkedését eredményezi, fel kell függeszteni.

Például az ETS-rendszert, ami egy speciális, bonyolult megadóztatása a fosszilis energiáknak. Fel kell függeszteni azt a szabályozást is, ami a villamos energia árát összekapcsolja a gáz árával, továbbá a bioösszetevők kötelező bekeverését az üzemanyagokba.

Az európai energiaválság egyik fő okozója az erőltetett, nem körültekintően végrehajtott zöld átmenet, amiben Németország járt az élen.

Németországban, de persze máshol is, ha a nap- és szélerőművek teljesítménye visszaesik, akkor szerepüket a szén- és a gázerőművek, valamint a még üzemelő atomerőművek veszik át. (Németországban az utolsó két erőművet 2023-ban bezárják.) A világjárvány utáni megugró gazdasági növekedés miatti energiakereslet már az orosz-ukrán háború előtt megemelte az árakat, és ez nőtt a többszörösére a szankciók miatt.

A gázzal működő erőművek elképesztő árakon termelik az áramot, és hiába lenne olcsóbb például adott esetben az atomerőművekben megtermelt áram ára, az egységes uniós árszabályozás ezt nem engedi érvényesülni. A kialakult árképzésen muszáj változtatni, hogy uralni tudjuk a rezsiárakat.