Tudtad, hogy digitális mellékhatásai is vannak a járványnak?

Az IT-részleg összegyűjtötte, hogy milyen változásokat hozott a koronavírus-járvány a hazai kis- és közepes méretű vállalatok informatikai életébe.

Változó eszközigények

Számos cégnél rendeltek el a munkatársak védelmében home office-t. Ennek már rövid távon érzékelhető hatásai voltak az informatikai eszközök piacán. Hirtelen megnőtt az igény a hordozható eszközök iránt, aminek egyfelől árfelhajtó hatása volt, másfelől meghosszabbodtak a szállítási idők, készlethiány alakult ki, szűkült a választék. Mindennek ugyanakkor akadt egy jótékony mellékhatása is: sokan — éppen a magas árak és a szűkös kínálat miatt — új gépek vásárlása helyett inkább a környezetkímélőbb megoldást, a felújítást választották, megpróbálták kitolni az eszközök élettartamát. Így épp a pandémia miatt nem végezte hulladékként sok olyan eszköz, amelyet másként alighanem már leselejteztek volna.

Régi feladatok új környezetben

Az irodákat, munkaállomásokat lényegében át kellett költöztetni az otthonokba. Sokszor még az otthoni IT-környezet fejlesztése is jókora kihívást jelentett, hiszen a megfelelő sávszélesség biztosításától kezdve a routerek beszerzéséig, beállításáig megannyi apró feladat hárult a rendszergazdákra. További kihívást jelentett, hogy sokaknál új eljárásokat kellett bevezetni ahhoz, hogy messziről is elérhetőek legyenek a céges hálózatok. Ezek működését pedig távolról kellett megtanítani a munkatársaknak. Mindez, ha kényszerűségből is, de felgyorsította azt a folyamatot, amely során a cégek bátrabban mernek nyitni a távmunka felé, ennek pedig a járvány utáni időkben is nagy haszna lehet.

Távmunkában is közeli segítség

Mivel a munkatársakkal csak telefonon vagy online felületeken lehetett tartani a kapcsolatot, kulcsfontosságúvá vált a kommunikációs és edukációs jártasság. Az alapos felkészítésre, a folyamatos felügyeletre már csak azért is nagy szükség volt, mert az utóbbi egy évben minden eddiginél fontosabb lett az adat- és a rendszerbiztonság. A legbagatellebbnek tűnő óvintézkedésre is figyelmet kellett áldozni — arra például, hogy a kényszerűségből munkába állított családi számítógépen különböző felhasználók legyenek, véletlenül se férhessenek hozzá a gyerekek az anyuka vagy apuka munkáihoz. Ennél komolyabb feladatot adott az, hogy az irodán kívüli magánhálózat is kellően védett legyen. Ezzel összefüggésben a munkavállalók extra felkészítése is új kihívást jelentett: a járvány idején felpörgő online vásárlásaik, adataik megadása során még óvatosabbá kellett válniuk. Egy óvatlan lépéssel ugyanis már nem csak saját adataikat szolgáltathatták ki, hanem munkahelyük információit is.

Felélénkült kiberbűnözés

A kiberbűnözők is meglátták a lehetőséget abban, hogy sok céges számítógép kikerült a jól védett vállalati belső hálózatokból a tűzfalak mögül és egyszerű otthoni hálózatokon üzemel, ahol sokkal védtelenebb. Az otthoni környezetben ráadásul kevésbé vagyunk gyanakvók, és hajlamosabbak vagyunk esetleg rákattintani egy-egy kétes linkre az e-mailben — amit talán nem is tudjuk, kitől kaptunk —, mivel nem ül mellettünk kolléga, vagy nincs a közelben a rendszergazda, akitől megkérdezhetnénk, hogy mi is ez. Felszaporodtak az adathalász kampányok, tömeges rohamra indultak a zsarolóvírusok is, melyek még a felügyelt céges környezetben is sok fejfájást okoztak az informatikusoknak.

Vírusharc: baráti tűzben az eszközök

A járvány talán egyik legkülönösebb informatikai mellékhatása volt a „túlfertőtlenítés.” Az elmúlt egy évben mindenki megtanulta, hogy a járvány terjedése ellen az egyik leghatásosabb fegyver a fertőtlenítés. Tapasztalataink szerint ebből az anyagból olykor az eszközökre is jutott — sokszor túl sok is. Laptopba boruló fertőtlenítő, túlságosan lefújt és megdörgölt képernyő, billentyűzet, szerverszobai zavart okozó „ipari légtisztítás” — mindegyikre látott vagy hallott példát az IT-részleg az utóbbi hónapokban. Épp ezért a fertőtlenítés előtt érdemes alaposan tájékozódni azokról az eljárásokról, amelyek védenek a vírus ellen, de az informatikai eszközökben sem okoznak potenciális károsodást, meghibásodást.