Ez már nem sci-fi

Tavaly 250 millió olyan gépjármű közlekedett a világ úthálózatán, amely kommunikációs hálózatba volt kötve, 2025-től pedig eljöhet az az időszak, amikor minden eladott új autó képessé válik a vezeték nélküli kommunikációra. Ezzel kézzelfogható közelségbe kerülhet az önvezető járművek néhány évtizede még csak sci-fikben vizionált korszaka. Ám addig még az autógyártókra, a közlekedési infrastruktúrák tulajdonosaira és főleg a vezeték nélküli hálózatokat üzemeltető cégekre komoly munka vár, mert stabil és széles körű 5G-lefedettség nélkül mindez nem valósulhat meg.

Az 5G a kulcs

5G-vel közelítünk a sci-fi filmekhez (Fotó: Shutterstock)

Az 5G két legfontosabb adottsága – a nagyobb adatátviteli kapacitás és az alacsony késleltetés – alkalmassá teszi arra, hogy hálózatba kapcsolt járművek sokasága legyen képes valós időben a korábbiaknál lényegesen nagyobb adatmennyiséget küldeni és fogadni, melyek alapján a sofőr – legyen hús-vér ember vagy mesterséges intelligencia – jó döntést tud hozni. Az MI és más feltörekvő technológiák támogatásával gyors ütemben fejlődnek a vezetéstámogatásra, a jobb járműteljesítményre, a forgalomfigyelésre és az energiahatékonyságra vonatkozó fejlettebb szolgáltatások. Elemzői előrejelzések szerint egyetlen önvezető autó egyetlen óra alatt 4000 gigabyte adatot generál.

Így működik

A technológia révén az út mentén elhelyezett szenzorok, illetve közlekedésirányító rendszerek jelzést küldenek a járműveknek, így például egy balesetről vagy egy lámpás csomópont terheltségéről azonnal értesülhet a vezető, ami alapján pedig új, gyorsabb útvonalat választhat. Az útvonal és a sebesség automatikus optimalizálása nagyban csökkentheti a nagyvárosok forgalomterhelését és a dugók kialakulásának esélyét. A kevesebb dugó nemcsak kevesebb környezetszennyezéssel, hanem gazdasági előnyökkel is járhat, hiszen több időnk jut produktív tevékenységekre.

Frissítés észrevétlenül

Az autók fedélzeti számítógépén futó szoftvereket gyorsan, akár egy néhány perces megállás alatt, észrevétlenül frissíteni lehet, aminek köszönhetően már nem csak a pár évenként esedékes időszaki szerviz során végezhető el ez a folyamat. Még a frissen frissített HD-térképek is tartalmazhatnak elavult információkat. Ilyen esetekben az autók valós idejű frissítéseket is küldenek a Mobile Edge Cloudnak, ami lehetővé teszi, hogy a mögöttük haladó autók is megkapják a releváns frissítéseket a felhőből. Mindehhez az is kell, hogy a gépjárműipari fejlesztések mellett az 5G-hálózatok nemzeti és nemzetközi kiépítése, és az ehhez szükséges döntések is kövessék a technológiai fejlesztések ütemét.

Magyar kutatások

Zalaegerszeg

A zalai tesztpálya (Fotó: MTI/Varga György)

A zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpályán számos iparági szereplő együttesen vizsgálja, hogy az önvezető autók hogyan tudnak egymással és a környezetükkel kommunikálni egy központi infrastruktúrán keresztül. A tesztpályán az Ericsson épített ki 5G-teszthálózatot 2019-ben, és partnereivel Magyarországon először mutatott be manővereket 5G-hálózaton kommunikáló önvezető járművekkel, valós körülményeket szimuláló környezetben.

Műegyetem

Az 5G-hálózatokon pillanatok alatt fel lehet tölteni egy központi felhőbe a különböző szenzorok által rögzített információkat azokról az autókról, amelyek valamilyen szintű önvezető képességgel vannak felszerelve. A felhőben a „központosított” logika képes kiszolgálni több tízezer autót is. Többek közt az ebben rejlő lehetőségeket is vizsgálják a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói az Ericsson és a Magyar Telekom partnerségével azon a hálózaton, melyet tavaly év végén állítottak üzembe a partnerek. A projekt részeként az Ericsson egy komplett 5G-teszthálózatot épített ki, amely a BME I épületében beltéren és az épület szomszédságában kültéren egyaránt működik, valamint az Ericsson K+F központjának kutatólaborjában is elérhető.